A magyar egészségügy 35 ország közül tavaly mindössze a 33. helyen állt az európai egészségügyi fogyasztó index rangsorában. Hasonlóan borúlátó vélemény rajzolódik ki a CIG Pannónia Életbiztosító Nyrt. legfrissebb, 1000 fős, reprezentatív kutatásában: a megkérdezettek több mint kétharmada negatívan ítéli meg a hazai állami egészségügyi ellátás színvonalát. Ezen belül a legnegatívabb az 56 év felettiek véleménye: több mint harmaduk gondolja úgy, hogy a betegellátás minősége nagyon rossz.
A megfelelő orvos kiválasztása nem csak kényelmi szempont, a pontos diagnózis felállítása jó szakembert igényel. A kutatásban résztvevők majdnem fele család vagy ismerősök ajánlása alapján választja ki orvosát, míg közel ötödük inkább az adott orvos vagy rendelő közelségét helyezi előtérbe.
Nincs miből fizetni az orvost
A rendkívüli költségek az egészégügyi kiadások esetén is rosszul érintenék a magyarokat. Egy nem várt megbetegedés esetén a válaszadók közel felének nem lenne miből kifizetni a kezelést, ugyanis nem rendelkezik ilyen célú megtakarítással. Minden nyolcadik válaszadó 1-50 ezer forint közötti összeget tett félre és ennél még kevesebb, csupán 8 százalék, aki egy 50-100 ezer forintos kiadásra felkészült lenne. Egy ennél is magasabb összeg kifizetésére (100-200 ezer forint) általánosságban csakis minden huszadik kutatásban résztvevő képes, ám az 56 évnél idősebb korosztály jóval felkészültebb, közülük minden tizedik válaszadó engedhetné meg magának a kiadást.
Inkább a magánkórház
Ha az anyagi szempont nem lenne tényező az egészségügyi ellátás kiválasztása során, akkor a válaszadók több mint fele hazai magánkórházban kezeltetné magát egy nem súlyos, ám kórházi kezelést igénylő megbetegedés esetén, magyarországi állami kórházban kevesebb mint ötödük gyógyulna. Az 56 év feletti korosztály ebben a tekintetben is máshogyan gondolkodik: az ilyen korú kutatásban résztvevők majdnem negyede még mindig a hazai állami kórházakat preferálná az adott helyzetben.
A CIG Pannónia biztosító egészségbiztosításokból származó díjbevétele 2018-ban 87 százalékkal nőtt a megelőző évhez képest és elérte a 375 millió forintot, ami tükrözi a kutatásból is kiolvasható keresletnövekedést a külföldi orvosi kezelések és másodlagos diagnózisok iránt. A megkérdezettek 15 százaléka nyilatkozott úgy, hogy kórházi kezelést igénylő betegség esetén inkább más országban kezeltetné magát.
A kutatásból azt látjuk, hogy az emberek többsége sajnos nincs felkészülve egy jelentős kiadásokkal járó kezelésre – nyilatkozta Sallai Linda, a CIG Pannónia Életbiztosító Nyrt. termék- és üzletfejlesztési igazgatója. Örvendetes tendencia azonban, hogy egyre többen – főleg a középkorú korosztályon belül – már gondolkodnak olyan megtakarítási formában, amelynek révén jelentős kedvezményeket vehetnek igénybe magánegészségügyi ellátás során – tette hozzá.
A magyarok több mint harmada havi szinten 1-5 ezer forint közötti összeget fordítana egészségbiztosítás fenntartására. Ennél kevesebb, csupán 21 százalék tudna 5-10 ezer forint közötti összeget szánni biztosítására, 16 százalék pedig egyenesen úgy nyilatkozott, hogy nem engedheti meg magának.
Válaszolt leváltott védelmi minisztere javaslatára az ukrán elnök. 
