Az alacsony kamatok, bonyolult pénzügyi termékek időszakában elengedhetetlen, hogy alapos ismeretek birtokában válasszunk a hosszú távú megtakarítási lehetőségek közül. A magyarok pénzügyi tudatossága azonban nem mondható jónak nemzetközi összehasonlításban, és az sem jelenthető ki, hogy sokféle megtakarítási terméket ismernénk – derül ki a Front Page Communications és a Kapolyi Ügyvédi Iroda közös kutatásából. A lakosság mindennapi gondolkodását munkájukból adódóan jól ismerő pénzügyi szakemberek körében végzett felmérés eredményei szerint a megkérdezettek különösen fontosnak tartják a pénzügyi oktatás erősítését. A válaszadók nem igazán gondolják, hogy a pénzügyi válságot követően a magyarok inkább gondolkodnak hosszú távon a pénzügyeikről, valamint azzal az állítással sem értenek egyet, mely szerint az elmúlt 5 évben fokozódott volna a lakosság érdeklődése a tőzsdei részvények iránt.
A kutatásban a piacot jól ismerő szakemberek vettek részt. A kitöltőknek több mint harmada nyilvános részvénykibocsátó vagy kibocsátást tervező személy, valamint sok eszközkezelő és értékpapír számlavezető is részt vett a kutatásban. Adatfelvétel: 2019. október 17 – november 5.; Adatfelvétel módja: online kérdőív.
A hosszú távú megtakarítások királya
A kutatás kitért annak a vizsgálatára, hogy a pénzügyi szakemberek szerint mely tényezők, pénzügyi konstrukciók ösztönzik leginkább a hosszú távú megtakarításokat. A gazdasági tényezők közül a válaszadók főként az alacsony kamatszintet tartják ösztönzőnek, míg a BUX index és az ingatlanpiaci áremelkedés egyaránt közepes pontszámot kapott. Kifejezetten kedvezőtlenül ítélik meg ugyanakkor a szakemberek a befektetésekkel kapcsolatos szabályozások érthetőségét. A hosszú távú megtakarításokat ösztönző konstrukciók és termékek közül az állampapírok és a TBSZ dobogósok, közülük is kiemelkedett első helyezettként a Magyar Állampapír Plusz (közismert nevén a Szuperállampapír). Az egyik legfontosabb hosszú távú megtakarítási célhoz, a nyugdíjhoz kapcsolható konstrukciók közül (Nyugdíj Előtakarékossági Számla, Nyugdíjpénztár) ugyanakkor egyik sem került be az élmezőnybe. A lista hátsó felében végeztek az életbiztosítások és az egészségpénztárak.
Tőzsdei megtakarítások
A megtakarítási lehetőségek közül kiemelten vizsgálta a felmérés a tőzsdei befektetéseket. Az eredmények szerint a részvényvásárlás jelenlegi költségei nem segítik az ilyen típusú eszközökben történő hosszú távú megtakarításokat. Leginkább a tőzsdei cégek eredménye, az állami ösztönzők, valamint a vállalatok kommunikációja lehetnek e tekintetben a meghatározóak. Az egyik kiemelt tőzsdei tulajdonság, a transzparencia nem került a dobogósok közé.
Hosszú távú részvényesi szerepvállalás
A felmérés egy aktuális témát, a hosszú távú részvényesi szerepvállalást is vizsgálta. Az idén elfogadott szabályozás a pénzügyi válság tapasztalatai alapján kívánja biztosítani, hogy a részvényesek, üzleti szereplők kellő információ birtokában megfontolt és hosszú távú üzleti döntéseket hozhassanak. Az eredmények alapján a megkérdezettek mindössze 9 százaléka ismeri jól az új törvény tartalmát, közel harmaduk (31 százalék) pedig nem is hallott még az új szabályozásról. A többség (63 százalék) eléggé vagy nagyon fontosnak és időszerűnek tartja a hosszú távú részvényesi szerepvállalás hatékonyabbá tételét. A megkérdezettek azonban óvatosan optimisták az új szabályozás konkrétumainak értékelésekor: lényegesnek tartják a lényeges ügyek feletti társasági kontrollt, valamint bíznak abban, hogy a szakmai befektetők figyelembe veszik a szerepvállalási politikát. Szerintük az is fontos lenne, hogy az intézményi befektetők és az eszközkezelők részvényesi szerepvállalási politikájukat rendszeresen publikálják.
Az Európai Tanács első embere figyelmeztette. 
