|
| (Fotó forrása: depositphotos.com) |
A nemzetközi szakirodalomban a nettó jövedelem legfeljebb 40 százalékát tekintik a lakhatásra fordítható keretnek, azok, akik ennél magasabb arányban kénytelenek bevételeiket erre a célra költeni, a lakhatási szegénység kategóriájába esnek. Az Otthon Centrum adatai szerint az idei év első kilenc hónapjában a pesti belső kerületek mellett jó néhány külső kerületben is 10 százaléknál magasabb mértékben nőtt az átlagos négyzetméterenkénti albérleti díj, míg a vidéki városok közül Győr, Debrecen és Miskolc albérletei drágultak jelentősebben. A KSH által publikált adatok értelmében 2019 augusztusában a teljes munkaidőben alkalmazásban állók nemzetgazdasági szintű bruttó átlagkeresete 358 900 forint, közfoglalkoztatottak nélkül számolva ez az összeg 368 700 forintot tett ki, míg a nettó átlagkereset kedvezmények nélkül 238 700 forint volt, ugyanakkor kedvezményekkel együtt a átlagkereset 246 000 forintot jelentett. Ez utóbbi 11,6 százalékkal nőtt az előző év azonos időszakához képest. 246 ezer forint 40 százaléka 98 ezer forint, ebből 15 százalékot lecsípve a rezsire 83 ezer forint marad.
Az Otthon Centrum által közvetített kiadó lakások fajlagos egy négyzetméterre vetített havi díjával számítva ebből az összegből téglaépítésű társasházban legfeljebb 30-35 négyzetméteres lakást lehet bérelni a külső pesti kerületekben, a budai oldalon és a belvárosban ez a keret legfeljebb 24-27 m2-re elegendő, akkor, ha valaki önállóan bérel. Egy átlagos jövedelmű pár esetében – feltételezve, hogy átlagos jövedelmüknek csak harmadát használják fel lakhatásra – a külső kerületekben 41-52 négyzetméteres lakásra futja, a belső kerületekben és a budai kedvelt kerületekben viszont 35-40 négyzetméteresnél nem találnak ezért az összegért nagyobb lakást.
Úgy tűnik az albérletpiacon a panelekkel sem járunk lényegesen jobban, az átlagjövedelemből kalkulált 83 ezres lakbér-keret a belső kerületekben (például a VIII., XI., XIII. kerületben) szinte ugyanakkora panel bérlésére elég, mint amit a tégla társasházaknál láttunk. Ha valaki hajlandó jóval távolabb költözni, például a XVIII. kerületbe vagy Csepelre, már jóval nagyobb a különbség: a panelben egész szobával nagyobb lakást engedhet magának, mintha téglaépítésű társasházban bérelne.
Az egyedül lakást bérlő átlagos jövedelműek Székesfehérváron és Győrben csak 35 négyzetméteres lakást, Debrecenben 41, Miskolcon 44, Szegeden 50, Pécsett 54 négyzetméteres lakást tudnak bérelni, ha panelbe költöznek, akkor ennél átlagosan félszobával nagyobbra is futja. A kétkeresős átlagjövedelmű pár Pécsett és Szegeden akár 3 szobás lakást is kap a pénzéért, de az albérlet szempontjából drágábbnak számító Győrben is legalább 2 szobás lakást bérelhet.
Szerintük teljesen el tudnák látni Magyarországot. 
