|
| Fotó: Őry Gábor/Privátbankár.hu |
Augusztus végén írásbeli kérdéssel fordult a jobbikos Sneider Tamás Kásler Miklós, az emberi erőforrások miniszteréhez amiatt, hogy számíthatnak-e az édesapák is a diákhitelük mérséklésére, részleges vagy teljes elengedésére.
Mint ismert, 2018. januárjától az első gyermek születésénél három évre felfüggeszthetik a tartozás törlesztését. A felfüggesztés ideje alatt a kamatterheket átvállalja az állam, ezalatt a tartozás nem növekszik. Továbbá vissza nem térítendő állami kamattámogatásként elengedik a diákhitel tartozás felét azoknál a hitelfelvevő nőknél, akiknek 2018. január 1-je után születik a második gyermekük és a támogatást igénylik a Diákhitel Központnál. Harmadik vagy további gyermek megszületése esetén pedig a teljes tartozást elengedik. A kedvezmények csak az anyákra vonatkoznak, az apákra nem. A lépéssel a kormány szándéka az volt, hogy így is segítsék a családalapítást, a gyermekvállalást és -nevelést.
„Ugyanakkor nagy – meglehetősen érthetetlen, de könnyen orvosolható – fogyatékossága az intézkedésnek, hogy a férfiakat kirekeszti a kedvezményezettek köréből” – írta Sneider Tamás Kásler Miklósnak.
Kásler Mikós miniszter nevében csütörtökön Rétvári Bence parlamenti államtitkár válaszolt. Ebből világosan kiolvasható, a kormány előtt nincs olyan a szándék, hogy az apákra is kiterjesszék a diákhitel szüneteltetését, csökkentését vagy akár teljes eltörlését.
Ebből kiderült az is, hogy bő másfél év alatt 2700 anya élt azzal, hogy szüneteltesse hitelét, közülük 2600-an egyben a tartozáscsökkentés lehetőségét is kihasználták. Ez 2,3 milliárd forint, fejenként 900 ezer forint hiteltartozás elengedését jelenti. 900 anyuka pedig a teljes adóssága – fejenként átlag 1,3 millió forint – megfizetése alól mentesült.
Máshogy ismerik el az apákat
Rétvári válasza szerint a hiteltartozás elengedésének a célja az volt a nők esetében, hogy ezen keresztül kifejezzék az anyák kettős helytállását.
”Hiszen jellemzően az édesanyák azok, aki tanulmányaikat, vagy épp felívelőben lévő karrierútjukat szakítva akár több évet is megszületett gyermekük otthoni gondozásának, nevelésének szentelnek” – indokolta az államtitkár.
Kitért egyúttal az Alaptörvény azon rendelkezésére, amely lehetőséget ad a nők kiemelt támogatására, a jogalkotó a részükre kedvezőbb feltételeket állapíthat meg a különféle juttatások, kedvezmények igénybevételénél, mint amilyen a Nők40 program, és amelyet – Rétvári szerint – a Jobbik nem támogatott.
Az államtitkár válaszlevelében egyúttal megjegyzi, ez nem jelenti azt, hogy az apák szerepét a családtámogatási rendszerben ne akarná elismerni a kormány. Például a GYED Extra bevezetésével az apák is nagyobb arányban igénylik a családtámogatási ellátásokat, valamint a gyerek születése utáni apaszabadsággal is egyre többen élnek. Az apák nagyobb családi szerepvállalását mozdítja elő, hogy a gyerekek után már nekik is jár minden évben pótszabadság, valamint a gyerekápolási táppénzen tölthető napok száma is azonos mindkét szülőnél.
Az államtitkár szerint azzal, hogy az egyes támogatásokat csak az édesanyáknál tették lehetővé, az apák helyzetét nem teszik hátrányosabbá, a többletkedvezményeket nem a férfiak rovására, nem az ő juttatásaik csorbítása árán vezették be.
Az ombudsman is aggályosnak tartotta
Hogy miért csak az anyákra terjesztették ki a diákhitel elengedését, nem most vetődött fel először. Az apukákra történő kedvezmény kiterjesztésével Székely László ombudsman is foglalkozott tavaly augusztusban, miután több panasz is érkezett hozzá emiatt.
Akkor a Népszava megkereste az Emberi Erőforrások Minisztériumát, hogy a kormány tervezi-e, változtatnak a diákhitel konstrukcióján, a tárcánál azt mondták, az alapvető jogok biztosa jelentésében foglalt javaslatok szakmai áttekintése folyamatban van.
Az alapvető jogok biztosa nem értett egyet azzal, hogy csak az anyákra terjed ki a kedvezményt. Ugyanis az Alaptörvény külön hangsúlyt ad a nemek közötti egyenlőségnek. (Vagyis ez az érvelés szembemegy azzal, amit most Rétvári adott, miszerint az Alaptörvény támogatja a nők kiemelt támogatását.)
Székely akkor azt is elmondta, nincs annak akadálya, hogy az esélyegyenlőség elősegítése érdekében a többgyermekes, a gyermeket egyedül nevelő, a tartósan beteg, illetve súlyosan fogyatékos gyermeket nevelő családokat további kedvezményekkel támogassák. Székely szerint amennyiben a családban az apának van hiteltartozása, az ugyanolyan teherként jelentkezik, mintha az anyát érintené.
De hiába az ombudsman kifogása, az Emmi Székely felvetéseinek áttekintése után sem nyúlt a diákhitelhez. A tárca a Népszavával tavaly novemberben annyit közölt: "nem terveznek változtatni a szabályokon, az intézkedés pedig elsődlegesen az édesanyák többszörös terhelését méltányolja, miközben az érintett család hitelkitettségét jelentősen mérsékli."
