Az anyagi terhek mellett a fiatalokat a bonyolult szervezés tartja vissza leginkább, míg az ötvenes éveikben járókat az, hogy nem beszélnek idegen nyelveket – derült ki a CIG Pannónia Életbiztosító Nyrt. által 18 és 59 év közöttiek körében készített kutatásából.
Bár Európában és Magyarországon egyaránt folyamatosan növekszik a várható élettartam, hazánk ebben is jelentősen elmarad az uniós átlagtól. Az Eurostat 2015-ös adatai szerint a születéskor várható élettartam 75,7 év, míg az EU 28 tagállamában átlagosan 80,6 év. Magyarországon a legtöbb halálesetet szív, ér- és idegrendszeri, valamint a daganatos betegségek okozzák.
A CIG Pannónia felmérése szerint a 30-49 év közöttiek közel fele súlyos betegség esetén hajlandó lenne magát külföldön kezeltetni, és ennek a korosztálynak a képviselői a leginkább elégedetlenek a hazai egészségügyi ellátással.
Bár a 18-29 év közöttiek valamelyest jobb véleménnyel vannak – ami korfüggő – 55 százalékuk azonban mégis inkább külföldön gyógyulna, ha komoly betegséget diagnosztizálnának nála.
Hogy mondjuk meg külföldön a doktornak, hol fáj?
A kutatásból kiderül, hogy a 18-29 év közöttiek 15 százaléka biztosan külföldi gyógykezelést választana, míg az ötvenes korosztály nagyjából ugyanekkora aránya nemet mondana erre a lehetőségre.
Az idősebb korosztály több mint 80 százalékát a túlzott anyagi megterhelés tartaná vissza, míg közel felüket a félelem, hogy nem tudnának kommunikálni sem az orvosokkal, sem a nővérekkel, mivel nem beszélnek idegen nyelveket.
Az elutasítás mögötti elsődleges indok a fiatalabb generációknál is a magas költség. A 18-29 év közöttiek fele emellett túlzottan bonyolultnak tartaná megszervezni a külföldi gyógykezelést, közel harmaduk pedig ódzkodik attól, hogy egyedül legyen egy idegen országban, emellett minden negyedik fiatalt az gátolná, hogy nem beszél idegen nyelveket.
Nem elég egy diagnózis
Súlyos betegség diagnosztizálása eseten az ötvenes éveikben járók csupán negyede, míg a 18-29 év közti korosztálynak csak kicsit több mint ötöde fogadná el orvosa diagnózisát és követné az általa előírt gyógykezelést.
Ezzel szemben a 30 év felettiek több mint fele és a 18-29 év közöttieknek is 46 százaléka másodlagos diagnózist kérne egy másik orvostól, és csak ennek ismeretében választana gyógykezelést. A 40 év alattiak negyede három vagy akár több orvos véleményét is kikérné. Az alternatív gyógymódok egyik generáció számára sem vonzók, a megkérdezettek átlagosan csupán 5 százaléka választaná ezt a lehetőséget.
Számít a család
A gyógyulás esélyeit mindegyik korosztály, de különösen az 50-59 év közöttiek szerint a betegség felismerésének és a kezelés megkezdésének időpontja határozza meg leginkább. Az ötvenes éveikben járók 92 százaléka hisz abban, hogy nagymértékben befolyásolja a gyógyulást a beteg környezetének, családjának támogatása. Ez az arány a fiatalabbak felé haladva csökken, de a 18-29 éveseknél is 81%-on áll. A felmérés szerint a támogató környezet mellett a beteg saját magába vetett hite is fontos, a megkérdezettek átlag 91 százaléka szerint szerepe van a gyógyulásban.
Věra Jourová, az Európai Bizottság jogállamiságért felelős alelnöke búcsúinterjújában kritikusan nyilatkozott Orbán Viktor politikájáról.
