|
| (Pixabay) |
A Facebook a felhasználók adataival kedvezett a baráti cégeknek, a riválisokat pedig ugyanezen adatok felhasználásával büntette, írja a New York Times azon e-mailek és egyéb dokumentumok alapján, melyeket az online dezinformációt vizsgáló brit parlamenti bizottság hozott nyilvánosságra szerdán.
A szövegek a közösségimédia-óriás nagyjából 2012-2015 közötti taktikáiba adnak betekintést - ez volt a nagy Facebook-robbanás időszaka. Az e-mailek bizonyítják, ami egyből feltételezhető, hogy mind a Mark Zuckerberg vezérigazgató, mind Sheryl Sandberg vezérigazgató-helyettes szorosan benne volt a válallat döntéseiben, melyeket a felhasználói adatok kezelése kapcsán hozott meg. A levelek nem meglepő módon azt is mutatják, hogy a cég a felhasználók adatait tekintette a legfontosabb forrásnak, mellyel rendelkezhetnek, éppen ezért mindent megtettek annak érdekében, hogy a lehető legjobban a szájthoz kössék a regisztráltakat.
A felhasználói adatokkal való üzletelés kétirányú volt. Egy 2012-es e-mailben Zuckerberg arról ír, hogy a Facebook csak akkor jöhet ki jól abból, hogy a külsős appfejlesztőknek kiadják a user-adatokat, ha cserébe a fejlesztők is megadják a szájtnak a saját felhasználóik adatait, így növelve a Facebook értékét.
Újabb pr-fiaskó
A Facebook megpróbálta megakadályozni a dokumentumok közzétételét, de a brit digitális, kulturális, média és sportbizottság elnökének, Damian Collinsnak a vizsgálat keretében a hatáskörében állt a szövegek beszerzése és nyilvánosságra hozatala. A dokumentumok az USA-ban továbbra sem nyilvánosak, mert ott egy alkalmazásfejlesztővel folytatott, még folyamatban lévő bírósági eljárás anyagai.
A Facebook közleménye szerint a szövegeket úgy válogatták ki, hogy azok "megszégyenítőek és félrevezetőek" legyenek egy "alaptalan" perben. A vállalat azt mondja, mint minden cég, náluk is megvan a belső kommunikáció arról, hogyan lehetne fenntarthatóbb üzleti modellt építeni a platformjuknak, de a tények világosak, miszerint sohasem kereskedtek az emberek adataival.
Zuckerberg saját bejegyzésben reagált az ügyre, melyben arról ír, hogy bizonyos alkalmazások hozzáférhetőségét valóban korlátozták, és más változtatásokat is eszközöltek, hogy megelőzzék az adatokkal való visszaélést a felületükön. Mint írja, megérti a felháborodást, de ezek a változtatások szükségesek voltak a közösségük megvédéséhez, és el is érték a céljukat.
Az USA-ban az e-mailek nyomán egyes hatósági képviselők most megkérdőjelezik, Zuckerberg igazat mondott-e az áprilisi meghallgatásain, melyeken azt állította, a Facebook sohasem adott el felhasználói adatokat.
A személyes szféra puszta alkualap
Az e-mailek által felölet időszakban a Facebook azon dolgozott, hogy elszakadjon az asztali gépektől, és beköltözzön az emberek okostelefonjaiba is. A cég ebben az időben kezdte el firtatni, hogyan kérhetne kompenzációt az adatok megosztásáért a partnereitől.
A baráti cégek számára, mint az Airbnb, a Lyft és a Netflix, speciális, "fehérlistás" megállapodásokat állítottak össze, melyek értelmében ők hozzáférhettek olyan adatokhoz, melyekhez más, riválisnak tekintett vállalatok nem. A Twittert például úgy büntették, amikor az bemutatta az azóta már bezárt Vine videós alkalmazást, hogy annak 2013-mas élesítésekor megszüntették a cég hozzáférését a facebookos barátok adataihoz. A Vine társalapítója most azt twittelte ki, úgy emlékszik erre a napra, mitha tegnap lett volna.
I remember that day like it was yesterday https://t.co/F0K2wv0RMQ
— Rus (@rus) December 5, 2018
Az e-mailekből kiolvasható, hogy a Facebook a személyi adatok biztonságát csak egy akadálynak tekintette a növekedés és az engagement-fokozás útján. Egy 2015-ös levélváltásban az alkalmazottak arról vitáztak, hogyan lehetne elkerülni a potenciális közösségi felháborodást, ami akkor törne ki, ha kiderülne, hogy egy androidos frissítésük nyomon követi a készülékről indított telefonhívásokat. "Ez pr-szempontból elég rizikós dolog, de úgy tűnik, a növekedési csapat előre lendül, és megcsinálja." - áll egy alkalmazotti levélben.
A kérdéses időszakban a Facebook épp átváltott az úgynevezett 3.0-ás Platformra, mely nagyobb kontrollt biztosított nekik a felhasználói adatok felett. A cég az adatbiztonság növelésével magyarázta a fejlesztést, de a levelek alapján inkább úgy tekintettek rá, mint eszközre, mellyel hatékonyabban alkudozhatnak az adatokkal való üzletelés során. "Ha nem szűkítjük a terjesztését vagy a hozzáférést azokhoz a barátokhoz, akik használják az appot, akkor nem hiszem, hogy rá tudnánk venni a fejlesztőket arra, hogy a hirdetési felületek felajánlásán túl fizessenek nekünk" - írta Zuckerberg 2012-ben. A cégvezér azon is gondolkodott, hogy harmadik feleknek csak korlátozott mennyiségű adatot kellene odaadni ingyen, és bizonyos szint felett már felhasználónként 10 centet kellene elkérni tőlük. Arról is ment a vita, hogy megvonják-e a userekhez való hozzáférést azoktól a fejlesztőktől, akik nem hoznak az oldalukra hirdetéseket, de a Facebook ezt az ötletet későbbi állítása szerint elvetette.
Szimatolás a vetélytársak háza táján
A Facebook egy alkalmazás segítségével információt gyűjtött a versenytársairól is. 2013-ban felvásárolták az izraeli Onavo adatelemző céget, melynek Onavo Protect nevű appja abban segített a felhasználóknak, hogy megvédje a böngészési adataikat. Ez az alkalmazás azonban egyúttal adatokat is gyűjtött arról, hogy mely más appokat használtak még a userek a leggyakrabban, és ezeket az adatokat aztán továbbították a Facebooknak. A megfigyelt cégek között nemcsak a már bejáratott riválisok voltak ott, de kezdő, feltörekvőben lévők is, például a WhatsApp. A WhatsApp 2013-ban óriási lendületet vett, az Onavo adatai szerint napi 8,2 milliárd üzenet továbbítására használták, míg a Facebook Messengert csak napi 3,5 milliárdéra. Tíz hónappal később a Facebook bejelentette, hogy felvásárolja a WhatsAppot.
A Beneš-dekrétumok vitatását kriminalizáló törvény ellen. 
