Eljárást indított pénteken a párizsi ügyészség az Iszlám Állam (IÁ) dzsihadista szervezettel való együttműködéssel gyanúsított Lafarge svájci-francia építőipari vállalat három vezetője ellen, akik a polgárháború sújtotta Szíriában is működtették a cégük cementgyárát.
Terrorizmust finanszíroztak
A szerdán őrizetbe vett Bruno Pescheux ellen, aki 2008 és 2014 között vezette a cementgyárat, Frédéric Jolibois ellen, aki 2014 nyarától volt az igazgató és Jean-Claude Veillard ellen, aki a Lafarge biztonsági igazgatója volt, terrorizmus finanszírozása és mások életének a veszélyeztetése a vád. A két vezetőt rendőri felügyelet alá helyezték, a biztonsági igazgató előzetes letartóztatását kérte az ügyészség.
A Lafarge francia vállalat ellen, amely 2015-ben egyesült a svájci Holcimmel, Franciaországban márciusban eljárás indult terrorizmus finanszírozásának gyanújával, miután kiderült, hogy a cégcsoport egyezséget kötött egyes fegyveres csoportokkal Szíriában, hogy fenntarthassa ottani tevékenységét. A Le Monde című napilap oknyomozó riportja szerint a cementgyártó helyi leányvállalata az Iszlám Állam dzsihadista szervezettel állapodott meg.
Olajat is tőlük vettek
A Le Monde riportja szerint 2007-ben a Lafarge tulajdonába került egy cementgyár a szíriai Aleppótól 150 kilométerre keletre, 2011-ben pedig a cég kiterjesztette termelését. A francia napilap szerint a 2013-2014-ban a gyár működésének fenntartása érdekében a Lafarge kapcsolatba lépett az Iszlám Állammal.
A cég őrizetbe vett vezetőit a francia hatóságok azzal a céllal hallgatták ki, hogy megállapítsák az IÁ-val ápolt kapcsolataik milyenségét.
A gyanú szerint a Lafarge olajat is vásárolt a dzsihadistáktól, akik 2013 júniustól tartották ellenőrzésük alatt a stratégiai tartalékok egy jelentős részét. Frédéric Jolibois már 2017 elején elismerte a vámügyőrségnek, hogy a Lafarge kurd és iszlamista "nem kormányzati szervektől" vásárolt olajat, megsértve ezzel az Európai Unió 2011-ben életbe léptett embargóját. Franciaország gazdasági minisztériuma 2017 elején azzal a kéréssel fordult a francia ügyészséghez, hogy tisztázzák, a Lafarge megegyezett-e a dzsihadistákkal.
Idén márciusban az építőipari cég elismerte: szíriai cementgyára egy harmadik félnek fizetett 80-100 ezer dollárt azért, hogy megállapodás szülessen közte és a fegyveres csoportok között, ebből Bruno Pescheux volt igazgató szerint mintegy 20 ezer dollár kerülhetett az Iszlám Államhoz.
Kimentették az alkalmazottakat, de a szíreket ott hagyták
Az ügyészség azt is vizsgálja, hogy a Lafarge megtett-e mindent a szíriai alkalmazottak biztonságának szavatolásáért, akik egyedül maradtak az országban, amikor a vezetőség 2012 nyarán Damaszkuszból Kairóba helyezte át a székhelyét, és néhány hónappal később a nem szíriai alkalmazottakat kimenekítették.
A biztonsági igazgató a kihallgatáson elmondta: kilenc alavita alkalmazottat 2012-ben kurdok elraboltak és eladtak helyi milíciáknak, akiknek a Lafarge 200 ezer dollárt fizetett a túszok szabadon engedésért. A vállalat ezt követően módosította a cementgyár stratégiáját, hogy folytatni tudja a működését Szíriában. A biztonsági igazgató elismerte, hogy amikor az Iszlám Állam 2014 szeptemberében ellenőrzése alá vonta a telepet, a szíriai alkalmazottaknak maguknak kellett megoldaniuk a menekülést.
A vámügyőrség korábbi vizsgálata megállapította, hogy a Lafarge francia vezetősége jóváhagyta a dzsihadista csoportok finanszírozását, és azt hamis számlákkal fedezték. Tanúvallomások szerint a Lafarge a francia hatóságok engedélyével döntött úgy, hogy a dzsihadisták előretörését követően is folytatja tevékenységét Szíriában. Frédéric Jolibois gyárigazgató azt állította, hogy folyamatos kapcsolatban állt a francia külügyminisztériummal és a titkosszolgálatokkal.
Francia sajtóhírek szerint a jövő héten kihallgatják a cégcsoport volt és jelenlegi elnök-vezérigazgatóját is. A vállalat szeptemberben "a leghatározottabban elítélte a Szíriában elkövetett, elfogadhatatlan hibákat", pénteken viszont nem kommentálta, hogy a cementgyár volt vezetői ellen vádat emeltek. A cementgyár 2014 szeptemberében felfüggesztette működését, jelenleg az amerikai különleges erők egyik állomáshelyeként szolgál.
Már 750 milliárdot helyeztek ki a programban. 
