|
| Boeing 737-800 MAX (Wikimedia Commons/ pjs2005) |
Maga az amerikai gyártó jelezte, hogy a két, összesen 346 halottat követelő katasztrófa okainak kivizsgálása és a hibák kijavítása az ősznél is tovább húzódhat, akár a jövő évig. Addig azonban a repülési tilalom miatt az e gépeket használó társaságok természetesen nem várhattak, annál is kevésbé, mivel az utasszám világszerte tovább nő. Sok cégnél ezért nem elegendő a megmaradt flotta, bérlésre kényszerülnek, aminek messzemenő anyagi következményei vannak.
A CNBC londoni szakembert idézett, aki szerint a korábbi, 737-800-as Boeing gépek bérleti díja az utóbbi hónapokban 40 százalékkal emelkedett. A helyzetből elsősorban azok a lízing-társaságok húznak hasznot, amelyek túlnyomórészt öreg, kevéssé keresett gépeket adnak bérbe.
Azoknál nem csak a magas bérleti díj a gond, hanem az is, hogy sok üzemanyagot fogyasztanak. A 737 MAX egyik fő vonzereje a viszonylag alacsony fogyasztás.
Ezért rendelt például a Ryanair a típusból a 2024-ig tartó időszakra 210 gépet, több, mint 20 milliárd dollárért.
A régi gépek repülési távolsága is rövidebb, így hosszabb útvonalakon leszállást, tankolást kell beiktatni, mutat rá a Focus. Ez tovább befolyásolja a fapadosok amúgy is nagyon takarékosan kalkulált költségvetését – de a nagyokét is. Az American Airlines például 400 millió dolláros veszteséggel számol ebben az évben a 737 MAX kiesése miatt.
A legnagyobb károkat mindenesetre a Boeing szenvedi el. A konszern az év második negyedében összesen csak 90 gépet adott el, 54 százalékkal kevesebbet, mint 2018 hasonló időszakában. A 737-es sorozatból a tavalyi 137 helyett e negyedben csak 24-et szállítottak ki. Azok a sorozat korábbi típusai, a MAX-gépek nem hagyhatják el a gyárat. A katasztrófák késleltetik az új típusok kiszállítását is, mivel mindent ismételten megvizsgálnak. Így elhalasztották a 777-9 jelzésű Boeingek kibocsátását. Azokat az ausztrál Qantas rendelte, hogy 2023-tól 21 órás közvetlen járatot indíthasson London és Sydney között. Ehhez 2022-ben kellett volna megkezdenie a próbautakat, de a Boeing csak jövőre tervezi a gép első repülését.
Brüsszel szorosabbra fűzi a viszonyt két európai miniállammal. 
Nagy a zaj az AI körül, de hova érdemes a pénzünket rakni?
