A német ipar csaknem félmillió dolgozója folytatott 24 órás sztrájkot az utóbbi három nap az ország legnagyobb szakszervezete, az IG Metall felhívására, az érdekképviselet pénteki összesítése szerint.
A németországi fém- és elektronikai ipar 3,9 millió dolgozójának érdekeit képviselő szakszervezet január elején kezdett sztrájksorozatának újabb akciója elsősorban autógyártókat és autóipari beszállítókat sújtott. Sztrájkoltak mások mellett a BMW, a Daimler, a Ford és a Volkswagen, a beszállítók közül pedig például a Bosch, a Magma és a Schaeffler egy vagy több üzemében.
Az IG Metall úgynevezett gördülő sztrájkot szervezett, ami azt jelenti, hogy nem egyszerre, hanem üzemenként eltérő időpontban teszik le a munkát. A péntek estig tartó akció első szakaszában országszerte 280 üzemben volt munkabeszüntetés, a sztrájkokban 500 ezer dolgozó vett részt.
Arról egyelőre nincsenek adatok, hogy mekkora termelési fennakadást és bevételkiesést okozhatott a sztrájk. A tiltakozó akció jelentőségét mutatja, hogy az autóipar állítja elő az Európai Unió legnagyobb gazdaságát működtető Németország hazai össztermékének (GDP) nagyjából 10 százalékát, és az ágazatban tevékenykedő csaknem ezer vállalkozás termelését nagyban befolyásolja, hogy miként működik a szorosan összehangolt szállátási láncolat.
Nem találják a közös pontot
A IG Metall 6 százalékos béremelést követel, a munkaadók 2 százalékos emelést, valamint az első negyedévre 200 eurós egyszeri kifizetést ajánlanak. Még nagyobb a távolság a másik fő szakszervezeti követelés ügyében. Az IG Metall szerint be kell vezetni, hogy a több műszakban dolgozók, valamint a kisgyermekeket nevelő vagy idős hozzátartozók ellátásáról gondoskodó munkavállalók heti 28 órára csökkenthessék munkaidejüket, két évi időtartamra, és a kieső bér egy részét a munkaadó pótolja. A munkaadói oldal szerint viszont inkább a heti 35 óránál hosszabb munkaidő vállalásának lehetőségét kell bővíteni.
Erre a névre neveznék át az M1-es metróvonal „Bajza utca” megállóját Kovács Gergelyék. 
