Az EB minden évben elkészíti összefoglalóját az élelmiszer- és takarmánybiztonsági riasztási rendszerben (RASFF) megjelent értesítésekről. 2014-ben 114 magyar vonatkozású ügy került fel a RASFF-ba, amelyből 96 élelmiszerrel, 13 takarmánnyal és 5 élelmiszerrel érintkező anyagokkal volt kapcsolatos.
Az élelmiszerekkel van a legtöbb baj
| Az 1979 óta működő RASFF-rendszer egy olyan informatikai eszköz, amely elősegíti a tagállamok élelmiszerbiztonsági hatóságai közti gyors információáramlást, így kulcsszerepet játszik a magas szintű élelmiszerbiztonság megteremtésében és fenntartásában. A rendszernek köszönhetően számos élelmiszer-biztonsági kockázatot sikerült még azelőtt elhárítani, hogy a fogyasztóknak kára származhatott volna belőlük. Ilyen – hazánkat is érintő – ügy volt tavaly például az atropinos bébiétel, a mikotoxin szennyezett tönköly spagetti, vagy a hidrogén-peroxiddal szennyezett puding esete. |
2014-ben összesen 3 157 bejelentést továbbított a brüsszeli RASFF központ a tagállamoknak, amelyből 751 riasztás, 410 a nyomonkövetést segítő tájékoztatás, 623 figyelemfelhívó tájékoztatás és 1 373 határ-visszautasítás volt. A riasztások száma 2013-hoz képest 25,3 százalékkal nőtt, a többi kategóriában csökkenés tapasztalható.
A 2014. évi bejelentésekből 84% (2 663) vonatkozott élelmiszerre, 10% (309) takarmányra és 6% (185) élelmiszerrel érintkező anyagokra. A legtöbb ügy a patogén mikrobákkal (782), a megengedettnél magasabb növényvédőszer-maradékokkal (435) és mikotoxinokkal (383) foglalkozott.
A bejelentésekhez 5 910 utánkövető dokumentum is érkezett, ami 2013-hoz képest 11,8 százalékos emelkedést jelent. Az utánkövetések számának növekedése jelzi, hogy a hatóságok nagyobb gondot fordítanak a bejelentések még alaposabb kivizsgálására, az intézkedések meghozatalára, valamint az érintettek tájékoztatására.
A magyar vonatkozású ügyek
Magyar vonatkozású RASFF-ügy 114 volt 2014-ben, amelyből 96 élelmiszerrel, 13 takarmánnyal és 5 élelmiszerrel érintkező anyagokkal foglalkozott. A legtöbb hazai ügy a különleges táplálkozási célú élelmiszerek, étrend-kiegészítők összetételével és szennyezettségével (35 eset) volt kapcsolatos. Egyéb élelmiszerekben patogén mikrobák jelenlétével (14 eset) és ipari szennyezők – például dioxin – jelenlétével (11 eset) volt gyakrabban probléma.
A RASFF-on megjelent 36 magyar származású termékre vonatkozó kifogás közül 9 eset harmadik országban gyártott, magyar kereskedő által az EU-ban forgalomba hozott terméket érintett. A további 27, ténylegesen Magyarországon előállított kifogásolt termék az összes RASFF bejelentésnek kevesebb, mint 0,9 százaléka volt.
Bóka János számolt be róla. 
