Az EB minden évben elkészíti összefoglalóját az élelmiszer- és takarmánybiztonsági riasztási rendszerben (RASFF) megjelent értesítésekről. 2014-ben 114 magyar vonatkozású ügy került fel a RASFF-ba, amelyből 96 élelmiszerrel, 13 takarmánnyal és 5 élelmiszerrel érintkező anyagokkal volt kapcsolatos.
Az élelmiszerekkel van a legtöbb baj
| Az 1979 óta működő RASFF-rendszer egy olyan informatikai eszköz, amely elősegíti a tagállamok élelmiszerbiztonsági hatóságai közti gyors információáramlást, így kulcsszerepet játszik a magas szintű élelmiszerbiztonság megteremtésében és fenntartásában. A rendszernek köszönhetően számos élelmiszer-biztonsági kockázatot sikerült még azelőtt elhárítani, hogy a fogyasztóknak kára származhatott volna belőlük. Ilyen – hazánkat is érintő – ügy volt tavaly például az atropinos bébiétel, a mikotoxin szennyezett tönköly spagetti, vagy a hidrogén-peroxiddal szennyezett puding esete. |
2014-ben összesen 3 157 bejelentést továbbított a brüsszeli RASFF központ a tagállamoknak, amelyből 751 riasztás, 410 a nyomonkövetést segítő tájékoztatás, 623 figyelemfelhívó tájékoztatás és 1 373 határ-visszautasítás volt. A riasztások száma 2013-hoz képest 25,3 százalékkal nőtt, a többi kategóriában csökkenés tapasztalható.
A 2014. évi bejelentésekből 84% (2 663) vonatkozott élelmiszerre, 10% (309) takarmányra és 6% (185) élelmiszerrel érintkező anyagokra. A legtöbb ügy a patogén mikrobákkal (782), a megengedettnél magasabb növényvédőszer-maradékokkal (435) és mikotoxinokkal (383) foglalkozott.
A bejelentésekhez 5 910 utánkövető dokumentum is érkezett, ami 2013-hoz képest 11,8 százalékos emelkedést jelent. Az utánkövetések számának növekedése jelzi, hogy a hatóságok nagyobb gondot fordítanak a bejelentések még alaposabb kivizsgálására, az intézkedések meghozatalára, valamint az érintettek tájékoztatására.
A magyar vonatkozású ügyek
Magyar vonatkozású RASFF-ügy 114 volt 2014-ben, amelyből 96 élelmiszerrel, 13 takarmánnyal és 5 élelmiszerrel érintkező anyagokkal foglalkozott. A legtöbb hazai ügy a különleges táplálkozási célú élelmiszerek, étrend-kiegészítők összetételével és szennyezettségével (35 eset) volt kapcsolatos. Egyéb élelmiszerekben patogén mikrobák jelenlétével (14 eset) és ipari szennyezők – például dioxin – jelenlétével (11 eset) volt gyakrabban probléma.
A RASFF-on megjelent 36 magyar származású termékre vonatkozó kifogás közül 9 eset harmadik országban gyártott, magyar kereskedő által az EU-ban forgalomba hozott terméket érintett. A további 27, ténylegesen Magyarországon előállított kifogásolt termék az összes RASFF bejelentésnek kevesebb, mint 0,9 százaléka volt.
Se kamatot, se kezelési költséget nem kell majd fizetni az Agrár Széchenyi Kártyával elérhető hitel után? 
