|
| Finn szöcskeétel (Samufoods, Instagram) |
A Wiesenhof nevű óriási német húsipari konglomerátum, az ország legnagyobb szárnyas-tenyésztője, amely hetente ötmillió csirkét vág le, húspótló anyagokkal és rovarokból származó takarmányfehérjével kísérletezik – írták német lapok a Frankfurter Allgemeine nyomán.
Peter Wesjohann ügyvezető korszakváltásról beszél. A cég a szójafehérjét szeretné kiváltani rovarfehérjével, ennek érdekében egy Enterra nevű kanadai cégben szerzett részesedést.
Ez a “fekete katonalégy” (Hermetia illucens) lárvájából állít elő fehérjét. A lárvákat ellenőrzött körülmények között ételhulladékkal táplálják. Lényegében szemétből fehérjét, zsírt állítanak elő, majd szárítva keverik a takarmányba – írja az Ndr.de weboldal.
Mi a baj a szójával?
A szója kiváltásának különböző források szerint egyik célja a brazíliai esőerdők védelme, amelyek egy részét ennek a növénynek a kedvéért vágják ki. Egy másik aggály a génmódosított szója felhasználásához kapcsolódik. (Kína egyeébként az USA-ból importált szóját készült nemrég megvámolni a kereskedelmi viták közepette.)
Van, ahol azt is említik, hogy a szintén takarmánynak használt halliszt a tengerek túlhalászása miatt egyre szűkösebb, ennek pótlására is pont jó lenne a rovarfehérje. A rovarok egyébként elsőrangú tápanyagot biztosítanak, nagyon jó minőségű fehérjét, egészséges zsírsavakat és vitaminokat tartalmaznak.
A halakat már etethetik
A Wiesenhof, illetve tulajdonosa, a PHW-csoport az EU engedélyére vár a rovarokból készülő takarmány felhasználásához. Azonban bizakodóak, mivel az EU tavaly már engedélyezte a hasonló takarmányt halak etetéséhez. (Az internetes keresések szerint egy holland cég, a Protix lazacfarmokon növekvő halakat etet rovarokból készülő takarmánnyal.)
A német nagyvállalat 2015 óta növényi húspótlók forgalmazásával is foglalkozik. Ezek forgalma azonban csak a bevételének négy százalékát teszi ki.
Több év még a lombikhúsig
|
Cserebogár a tyúkudvarban Aki látta a háztáji baromfiudvarban, amint egy cserebogár esik a szárnyasok elé, az tudja, hogy mint az őrült vetik rá magukat a tyúkok az értékes fehérjeforrásra, és egy-két másodperc alatt eltüntetik. Vannak, akik cserebogár-rajzás idején söprűvel szándékosan leverik, majd összeszedik falun a rovarokat, hogy a csirkéknek adják. Mégsem jellemző, hogy a vasárnapi tyúklevestől emiatt bárki undorodva fordulna el. |
A Wiesenhof két startup kisvállalkozással is együttműködik az év eleje óta: a Supermeat és a Beyond Meat izomsejtekből “műhúst”, mesterséges húspótlékot próbál előállítani – írta az Ngin-food.com élelmiszeripari portál. Ezt “lombikhúsnak” is becézik, és az USA-ban híres vállalkozók hatalmas összegeket ölnek a kísérletekbe.
Hogy mikor kerülhet ilyen forgalomba, nem tudni, legalább 3-5 évre becsülik ennek eljövetelét. Az első műhús-hamburgert már öt éve előállították, de nagyon drágán és csak kis mennyiségben – teszik hozzá. A jövőben azonban a húspótlék a túlnépesedés, a klímavédelem és az állatok védelme terén egyaránt áttörést hozhat.
A finnek már tenyésztik
Csakhogy nemrég, időn tavasszal az EU a közvetlen emberi fogyasztásra szánt rovarételeket is engedélyezte. Azóta megszaporodtak az ezzel foglalkozó vállalkozások, ételkóstolókat tartanak, recepteket közölnek Európa egyes országaiban, mint Németország.
Úgy tűnik, a finnek is élen járnak a rovarok felhasználásban, rovarfarmokat működtetnek, amiről az ország ismeretterjesztő portálja, a Finland.fi is beszámol. Míg egy kiló marhahús 22 ezer liter víz felhasználásával állítható elő, és az állatoknak rengeteg hely kell, addig ugyanennyi rovarokból készülő hús minimális víz– és helyigénnyel készül.
Igen szapora állatok
Az Entocube finn vállalkozás szöcskéket tenyészt, szerintük ennek fehérjetartalma megegyezik a marhahúséval, a halnál is alacsonyabb a zsírtartalma és más húsokkal ellentétben még rostanyagok is vannak benne. Míg azonban a marhának 20, a sertésnek 6,7, a csirkének 3,3, a szöcskének csak 1,7 kilogramm takarmányra van szüksége egy kiló hús előállításához.
Ráadásul a szarvasmarha hatévente négy, a szöcske hat hetente 200 utódot hoz a világra – írja a honlapjuk. Ennek ellenére a termék drága, egy öt kilós fagyasztott szöcskecsomagért legalább 200 eurót (mintegy 65 ezer forintot) kérnek el. Igaz, Skandinávia országainak árszínvonala eleve nagyon drága.
Évezredes szokás
A finn rovarfarm-vállalkozók a termékek népszerűsítése érdekében sörözéssel egybekötött ételkóstolókat, előadásokat tartanak, szakácskönyveket írnak. Bár az emberek jelentős része kifejezetten undorodik a rovaroktól, sok helyen hangsúlyozzák, hogy évezredek óta fogyasztott rovarokat az ember, és ma is kétmilliárd ember eszik ilyesmit a bolygón.
A Bellfor kutyaeledel-webáruház pedig, valószínűleg már 2016-óta, rovarfehérje-tartalmú termékeket árul. A Medpets oldalán is találtunk ilyet.
(Magyarországon a témában nemrég “Rovaripari Konferenciát” tartottak, amelyről az Agrárfórum számolt be.)
A Tisza képviselői benyújtották a közmédia teljes átalakítására vonatkozó törvényjavaslatukat. 
A magyar eszközök most immunisak a globális válságra – Klasszis Podcast
Uniós pénzek, hozamok és a hatékonyság csapdája – Klasszis Podcast
Így néz ki a kormány célkeresztjébe került bizalmi vagyonkezelői piac
