Mégse akkora gond, hogy műanyag van az ivóvízben?

A tiszai árhullám miatt felgyülemlett több tonna uszadék és szemét a kiskörei vízerőműnél 2019. június 7-én. (Fotó: MTI/Czeglédi Zsolt)

A WHO arra a következtetésre jutott, hogy a nagyobb szemcsék és a kisebbek legtöbbje felszívódás nélkül halad át az emberi szervezeten - olvasható a BBC hírportálján.

Hozzátették azonban, hogy az eredmények kevés információn alapulnak, ezért szükség van átfogóbb kutatásra. A kicsi kategóriába sorolt, 5 milliméteresnél kisebb műanyag mikroszemcsék megtalálhatók a folyókban (még Magyarországon is), tavakban, az ivóvízhálózatban és a palackozott vizekben.

Kutatásuk csak az elmúlt néhány évben kezdődött, tehát egyelőre kevés adat áll rendelkezésre a WHO szakértői szerint. Ezenkívül az eddigi vizsgálatok nem egységes sztenderdek alapján folytak, az egyes kutatások különböző szűrőket használtak a mikroszemcsék mennyiségének megállapítására. "Lehet, hogy egyszerűen a szűrő méretén múlik, hogy egy vízminta literenként ezer, egy másik viszont egy műanyag mikroszemcsét tartalmaz" - magyarázta Bruce Gordon, a WHO kutatója.

Nem kell aggódni?

Ennek ellenére kijelentette, hogy az eddigi kutatások az emberi egészség szempontjából igen megnyugtatóak. A megfelelő szennyvíztisztítás, amely eltávolítja az ürüléket és a vegyi anyagokat, a mikroműanyagok 90 százalékát is kiszűri a WHO szerint.

A szervezet ajánlása, melyet a jelentés után adott ki, ezért nem is tartalmazza, hogy az ivóvízben rendszeresen ellenőrizni kell a mikroműanyagok mennyiségét. Ehelyett a szolgáltatók és a szabályhozók vizsgálják "az ismert kockázatokat".

Van nagyobb gond is

"Kétmilliárdan isznak fekáliával szennyezett vizet, ami évente egymillió ember halálát okozza. Erre kell figyelni" - hangsúlyozta Gordon.

A WHO mindazonáltal súlyos gondnak tartja a műanyagszennyezést, ezért ahol csak lehet, a műanyagtermékek használatának csökkentését, valamint az újrahasznosítási programok tökéletesítését ajánlja.