Eltörölte a netsemlegességet biztosító előírásokat az Egyesült Államok Szövetségi Kommunikációs Bizottsága csütörtökön, hiába tiltakoztak a tartalomszolgáltatók és előfizetői csoportok.
A bizottság három republikánus párti tagja igennel, két demokrata párti tagja pedig nemmel szavazott a kommunikációs hatóság vezetője, Ajit Pai előterjesztésére, amelyben a netsemlegesség eltörlését javasolta.
Nekiugrik a döntésnek szinte mindenki
Eric Schneiderman, New York állam főügyésze közölte, hogy mintegy húsz szövetségi állam nevében megtámadja a bizottság döntését.
| A Privátbankár.hu korábbi cikkében összefoglaltuk a net neutrality lényegét. >>> |
Bírósági eljárást helyezett kilátásba a legjelentősebb amerikai polgárjogi szervezet, az Amerikai Polgárjogi Unió (ACLU), míg az olyan nagy tartalomszolgáltatókat tömörítő csoport, mint a Facebook és az Alphabet, mérlegeli a jogi lehetőségeket.
Az akkor demokrata párti többségű kommunikációs bizottság 2015 februárjában fogadta el a netsemlegességet, az internet szabadságát és nyitottságát szavatolni hivatott szigorú szabályokat, amelyek megtiltják a szélessávú internet szolgáltatóknak, hogy leállítsák vagy lassítsák a hozzáférést tartalmakhoz, vagy fizetség ellenében egyes tartalomszolgáltatókat olyan előnyben részesítsenek, amelynek eredményeként azok szolgáltatásai másokénál gyorsabban juthatnának el a fogyasztóhoz.
A multik érdekeit szolgálja
Az FCC élére Donald Trump elnök által januárban kinevezett Ajit Pai úgy gondolja, hogy a netsemlegesség eltántorítja az internetszolgáltatókat azoktól a beruházásoktól, amelyek révén jobb és gyorsabb hálózati elérést biztosítanak az ügyfeleknek.
The FCC just voted to restore the long-standing, bipartisan approach to protecting Internet freedom #OpenMtgFCC
— The FCC (@FCC) 2017. december 14.
A javaslatom alapján az FCC egyszerűen azt követeli meg az internetszolgáltatóktól, hogy átlátható legyen tevékenységük, úgy, hogy a fogyasztók a számukra legjobb szolgáltatást tudják megvenni, a vállalkozók és kisvállalatok pedig hozzájuthassanak az innovációhoz szükséges információkhoz - mondta Ajit Pai három hete, amikor előterjesztette régóta várt indítványát.
A szolgáltatók támogatják
A netsemlegesség politikáját általánosan támogatják a tartalomszolgáltatók, mint például a Netflix és a médiavállalatok, míg az internetszolgáltatást nyújtó cégek a netsemlegesség eltörlését pártolják.
Az internetszolgáltatók közölték, hogy nem fogják akadályozni vagy lassítani a legális tartalmakat, de fizetség fejében előnyt adhatnak bizonyos tartalomszolgáltatóknak. Azzal is érveltek, hogy az internet jól működött a 2015 előtti két évtizedben is, amikor túlnyomórészt nem szabályozták működését.
We’re disappointed in the decision to gut #NetNeutrality protections that ushered in an unprecedented era of innovation, creativity & civic engagement. This is the beginning of a longer legal battle. Netflix stands w/ innovators, large & small, to oppose this misguided FCC order.
— Netflix US (@netflix) 2017. december 14.
Thank you to everyone who stood up to preserve #netneutrality on Twitch yesterday.
— Twitch (@Twitch) 2017. december 13.
There's still time left to make your voice heard. Visit @countable and take action: https://t.co/67irObc3cB pic.twitter.com/3PFstXmFKI
The @FCC's vote to gut #NetNeutrality rules is a body blow to innovation and free expression. We will continue our fight to defend the open Internet and reverse this misguided decision. https://t.co/TXTQWDiBNC
— Twitter Public Policy (@Policy) 2017. december 14.
Mit jelent ez?
Képzeljük el az internetet, mint egy autópályát. Amikor matricát veszünk rá – vagyis előfizetünk az internethasználatra –, akkor gyakorlatilag szabadon barangolhatunk rajta, mivel csak az „úthasználatért” fizetünk, nem azért, hogy egy-egy kapunál lehajtsunk az elérni kívánt tartalomhoz. Erről szól a szabad internet: az internetszolgáltatótól csupán a lehetőséget, a jogot vesszük meg arra, hogy használhassuk az internetet egy fix díjért cserébe, abba azonban nincs beleszólásuk, hogy ezután mi milyen tartalmakat látogatunk.
A szabályozás gyakorlatilag lehetőséget ad az autópálya fenntartóinak – vagyis az internetszolgáltatóknak – hogy minden egyes lehajtóhoz plusz kapukat szereljenek fel, ahol csak bizonyos díj befizetése után hajthatnánk le, vagy akár meg is akadályozhatnák bizonyos tartalmak elérését.
Ezáltal azok a vállalatok, akik adott esetben partneri kapcsolatban állnak egy internetszolgáltatóval, megúszhatnák a fizetést, míg a többi tartalomszolgáltatóra gyakorlatilag plusz adót vethetnének ki, vagy adott esetben korlátozhatnák a tartalom elérési sebességét is – mintha lenne kapaszkodó és gyors sáv egy autópályán. Ennek értelmében könnyen megjelenhetne a fizetős Facebook, YouTube, Twitter, Tumblr, és társai, az árakat pedig adott esetben a politikai és a gazdasági szél fújná – attól függően, hogy valaki épp „benne van-e a belső körben” vagy sem. Akik pedig eddig is fizetősek voltak - mint például a Spotify - onnan tartalmak tűnhetnének el vagy válhatnak elérhetetlenné, attól függően, hogy az az adott szolgáltató ízlésére való-e vagy sem.
Erre a névre neveznék át az M1-es metróvonal „Bajza utca” megállóját Kovács Gergelyék. 
