Az elektronikus cigarettát csak ott lehet használni, ahol dohányozni is lehet, automatából az ilyen eszköz, illetve az utántöltő patronja sem árusítható, a forgalomba hozatalát pedig fél évvel korábban be kell jelenteni - egyebek mellett ezeket tartalmazza az az egészségügyi jogszabályokat módosító törvénytervezet, amely hétfőn jelent meg a kormány honlapján.
Mi számít e-ciginek?
A nemdohányzók védelmét továbbá a dohánytermékek fogyasztását, forgalmazását szabályozó törvény módosítása definiálja az elektronikus cigarettát. Ez olyan egyszer használatos vagy utántöltő flakonnal és tartállyal, illetve egyszer használatos patronokkal utántölthető elektronikus termék, amely szopókán keresztül nikotin tartalmú pára fogyasztását teszi lehetővé. Az elektronikus cigaretta fogalomkörébe tartozik annak bármely alkatrésze.
|
Változik a hagyományos cigisdoboz is A jövő májusig dohánytermékeket csak egységes, márkasemleges csomagolásban lehet forgalomba hozni. A logók lekerülnek a dobozról, az egyetlen különbséget az eltérő cigaretták között a név és a dohánytípus teszi ki majd. Részletek >>>> |
Hol (nem) lehet használni?
A dohányzás számára kijelölt helyek kivételével elektronikus cigarettát vagy dohányzást imitáló elektronikus eszközt használni tilos. A tervezet szerint nem csak dohányterméket, hanem elektronikus cigarettát és utántöltő flakont sem szabad árusítani automatából.
Az egészségvédelmi bírság összegét változatlanul hagyja a tervezet, viszont kiszélesíti annak alkalmazását. Jelenleg a szabályok betartásáért felelős ember akkor bírságolható, ha nem vagy nem megfelelően teljesíti a dohányzóhelyek kijelölésére vonatkozó kötelezettséget, valamint ha elmulasztja a dohányzást érintő tilalmak, korlátozások megtartására vonatkozó ellenőrzési kötelezettséget. A tervezet ezt megtoldja a dohányzási korlátozással érintett, valamint a dohányzásra kijelölt helyeken, helyiségekben, valamint közterületeken nem vagy nem megfelelő felirat vagy más egyértelmű jelzés alkalmazásával, illetve annak nem szembetűnő módon történő megjelölésével. A bírság továbbra is 100 ezertől 250 ezer forint lehet.
A kiterjesztés vonatkozik az intézményekre, szervezetekre, az üzemeltetőkre vagy gazdasági társaságokra is. A bírság rájuk nézve is változatlan: 1 milliótól, 2,5 millió forintig terjed.
Be kell jelenteni
Az elektronikus cigaretta forgalomba hozatalát kormányrendelet szabályozza majd. A tervezet erről mindössze annyit mond, hogy az elektronikus cigaretták és utántöltő flakonok gyártói és importőrei, a forgalomba hozatal előtt hat hónappal bejelentést tesznek az egészségügyi államigazgatási szervnek minden olyan termékről, amelyet forgalomba kívánnak hozni. A bejelentés űrlapon történik, és igazgatási szolgáltatási díjat kell fizetni utána.
Amennyiben az elektronikus cigaretták és utántöltő flakonok gyártói és importálói nem tesznek eleget a bejelentési, adatszolgáltatási vagy tájékoztatásadási kötelezettségüknek - vagy az elektronikus cigarettát és utántöltő flakont a törvény rendelkezései megsértésével hozzák forgalomba - az egészségügyi államigazgatási szerv legfeljebb 50 millió forint értékű bírságot szabhat ki rájuk.
Végül kimondja a tervezet: a 2016. november 20. előtt gyártott elektronikus cigaretták valamint utántöltő flakonok 2017. május 20-áig forgalomba hozhatók.
Dohányboltban is lehet kapni
A 2016. május 19-én már forgalomban lévő elektronikus cigaretta esetében az említett bejelentést az év december 20-áig kell megtenni.
A fiatalkorúak dohányzásának visszaszorításáról és a dohánytermékek kiskereskedelméről szóló törvény pedig kiegészül azzal, hogy a dohányboltokban elektronikus cigarettát, utántöltő flakont és dohányzást imitáló elektronikus eszközt is lehet árusítani.
A törvénytervezetet október 21-ig lehet véleményezni.
|
Lehet e-cigit szívni a buszon? Miért jár büntetés? Elég kaotikus az e-cigaretták magyarországi szabályozása és az adóhatóság gyakorlata sem egyértelmű - gyógyszer vagy sem? Lehet engedély nélkül árulni vagy nem? Lehet szívni a metrón vagy nem? Ezekről a kérdésekről részletesen itt is olvashat >>>> |
A GKI felmérése szerint a cégek háromnegyede továbbra sem rendelkezik a technológia használatára vonatkozó belső szabályozással. 
