A vasárnapi pihenőnap bevezetésének legfőbb célja a kereskedelemben dolgozók érdekeinek védelme volt, és a sajtóban megjelent állításokkal ellentétben nem a multinacionális cégek háttérbe szorítása - közölte Tállai András, a Nemzetgazdasági Minisztérium (NGM) államtitkára hétfőn az MTI-vel.
Az államtitkár szerint felesleges ismét a pihenőnap negatív hatásaival riogatni a közvéleményt, ugyanis a számok egyértelmű növekedést mutatnak, az intézkedés nem okozott károkat a kiskereskedelemben. Az üzletek mellett az egyre nagyobb vásárlóerővel bíró családok is alkalmazkodtak az intézkedéshez, júliusban 7 százalékkal erősödött a kiskereskedelmi forgalom, ezzel sorozatban 25. hónapja bővül az ágazat.
A forgalomnövekedés a foglalkoztatottak számának emelkedését is segítette, egy év alatt 4400-zal nőtt a kiskereskedelemben foglalkoztatottak száma, ezzel párhuzamosan a betöltetlen álláshelyek száma meghaladja az 5500-at - emelte ki az államtitkár.
Tállai András emlékeztetett, a kedvező folyamatokról mára egyező véleménnyel vannak a kormány mellett az elemzőknek, áruházláncoknak, hírportáloknak és az Országos Kereskedelmi Szövetségnek is.
Az államtitkár szerint sikeresen teljesült az a kormányzati célkitűzés, amely a vasárnapi pihenőnap bevezetésével azt kívánta elérni, hogy akaratán kívül senkit ne lehessen vasárnap dolgoztatni a kiskereskedelemben. A szabályozás ugyanakkor lehetővé teszi, hogy a 200 négyzetméternél kisebb, családi alapon működő üzletek vasárnap is kinyissanak, ez pedig kedvező helyzetet teremt minden magyar kiskereskedőnek, erősödnek a családi vállalkozások - tette hozzá az államtitkár.
|
Privátbankár-vélemény Az államtitkár szavaival nehéz vitatkozni. Az más kérdés, hogy senki nem tudhatja, hogy milyen kisker-adatok születtek volna, ha március után is nyitva maradnak vasárnap a nagyobb boltok. Ami bizonyosan látható: a tömeg az üzletekben szombatonként - ez aligha kellemes velejárója az intézkedésnek. |
A magyar kormány egyik szövetségese beszélt erről.
