Melyik életbiztosítást válasszam? Adunk 10 tippet

Az életbiztosítások adómentesek

Még nem tartunk ott, ahol például az USA polgárai, akiknek teljesen természetes, hogy egy húszas éveiben járó fiatal életbiztosítást köt, amivel évtizedekre előre megtervezi és bebiztosítja pénzügyeit - mondja Kuruc Péter, a K&H Biztosító élet- és bankbiztosítási üzletágának vezetője. A szakember arra számít, hogy a hosszú távú öngondoskodás fontos része lesz az életbiztosítás Magyarországon is. A piacon egyre több az új termék, így az ügyfelek nehezen igazodnak el a különböző biztosítási konstrukciók között. Érdemes tudni, hogy az életbiztosítások után nem kell adót fizetni, a biztosítási adó ezekre a termékekre nem vonatkozik. E mellé adunk még 10 tippet, mi alapján érdemes életbiztosítást választani.

Adunk 10 tippet

1.    Lényeges tisztázni, hogy mi a célja az életbiztosításnak. Ha valaki szerettei megélhetését kívánja biztosítani saját munkaképtelensége vagy halála esetén, akkor a kockázati életbiztosítások között érdemes körülnéznie. Ezek bővíthetők egészség- és balesetbiztosítási fedezetekkel, sőt akár az egész családra kiterjeszthetőek. Ugyan lejárati szolgáltatással nem rendelkeznek, de kármentesség esetén némely biztosítás a díjak egy részét visszatéríti. Ha egyszerre szeretnénk megtakarítást és biztosítást, akkor a megtakarítási életbiztosítások között kell keresni az „igazit”.

2.    A megtakarítási életbiztosítások közé tartoznak a hagyományos és befektetési egységekhez kötött (unit-linked) termékek. A hagyományos konstrukciókban általában erősebb a biztosítási jelleg, és a megtakarítási rész befektetéséről a biztosító dönt. A befektetési egységekhez kötött életbiztosítások teljes szabadságot kínálnak a befektetések terén, és a döntést a biztosító az ügyfelekre bízza. Jellemzően sokfajta, kockázatosnak számító részvény eszközalap közül választhatunk, de a kínálatot színesítik konzervatív befektetési politikájú eszközalapok is. Napjainkban már találunk olyan alternatívát is, amely védelmet nyújt a tőkepiacok jelentős csökkenése esetén is.

3.    Az egyik legfontosabb kérdés, hogy mekkora összeget tud valaki rááldozni, és milyen értékű szolgáltatásra van szükség? Fontos a díjfizetés gyakoriságának meghatározása is: a díjat leróhatjuk egy összegben a futamidő kezdetekor, vagy különböző rendszerességgel, a havi díjfizetéstől az éves gyakoriságig. Amennyiben ez utóbbi mellett döntünk, olyan futamidőt válasszunk, hogy a vállalt befizetések erejéig annak teljes időtartama alatt várhatóan eleget tudjunk tenni.

4.    A következő lépés az életbiztosítás biztosítási összegének, „értékének” megválasztása. Ha a család elveszti egy kereső tagját, akkor teljesen újra kell gondolni a házi költségvetést – ami nem megy pár hét alatt. Ezért a biztosítási összeget úgy érdemes meghatározni, hogy baj esetén körülbelül a kieső jövedelem mintegy kétévnyi összegét kapják meg a kedvezményezettek. Ha a betegség miatt tartósan kieső bevétel pótlása a cél, minimum fél éves összeggel számoljunk. A biztosítási összeg reálértéken tartása érdekében javasolt indexálást is kérni: a biztosítás díja meghatározott ütemben növekszik, de a biztosítási szolgáltatás növekedése ellensúlyozza az inflációt, így a biztosítás az évek elteltével is betölti funkcióját.

5.    A biztosítás díját és költségeit a biztosítók szerződési feltételeikben közzéteszik, a szerződéskötés előtt kell ezekről tájékozódni. .

6.    Mivel az életbiztosítás egy hosszú távú kötelezettséget jelent, nem szabad elhamarkodottan dönteni. A pénzügyi helyzetet és az egészségi kockázatokat érdemes alaposan kielemezni.

7.    A biztosítás-típus kiválasztása után is érdemes minél több hiteles forrásból tájékozódni a biztosítók ajánlatairól. A pénzintézetek honlapján megtalálhatóak a biztosítások részletes leírásai és a szerződési feltételek. A Pénzügyi Szervezetek Állami Felügyelete honlapja is hasznos információforrás az életbiztosítás-típusokról készített összehasonlításaival. A unit-linked biztosítások egybevetését segítik a befektetési eszközalapok múltbeli teljesítményét tartalmazó összehasonlítások és a biztosítótársaságok Teljes Költségmutatói (TKM), amelyek folyamatosan frissülő összevetését a MABISZ oldalán mindig megtalálja. Ne feledje: a múltbeli eredmények nem nyújtanak garanciát a jövőbeni teljesítménye.

8.    Az aláírás előtt érdemes végiggondolni, hogy elegendő információ áll-e rendelkezésre. A szerződés egyes részletei is tartalmazhatnak új információkat, amelyekkel szintén meg kell ismerkedni és mérlegelni, hogy vállalhatóak-e. A tájékozódásban a személyes konzultációk sokat segíthetnek.

9.    Az egészséges életmód melletti elköteleződés jó befektetés egy ilyen hosszú távú döntés esetén! Életbiztosítások kockázati besorolásán, így a biztosítás díján is változtat az a tény, ha valaki nem dohányzik, rendszeresen sportol, csökkenti koleszterinszintjét és javít vérnyomásproblémáin. Magas biztosítási összeg választásakor a biztosítók a szerződést orvosi vizsgálatokhoz köthetik. Az egészségével kapcsolatos kérdésekre akár írásban a biztosítási ajánlat részeként, akár szóban az orvosi vizsgálaton érdemes őszinte és a pillanatnyi helyzetnek megfelelő választ adni, hogy a szolgáltatás esetleges igénybevételekor ne érje kellemetlen meglepetés a biztosítottat illetve kedvezményezettjét!

10.    A már megkötött szerződés rendszeres díjfizetése mellett arra is figyelni kell, hogy az adott biztosítás lépést tartson annak céljaival. Évente egyszer felül kell vizsgálni, nincs-e szükség változtatásra. Ennek okai lehetnek például, ha bővül a család, vagy hitelt vett fel a biztosított.