|
| Előzzük meg a bajt: ne hagyjuk sokáig magára az ingatlant! |
Feltűnően sok, nagyjából 10 százalékkal több az ingatlanokkal kapcsolatos kárbejelentés ezekben a napokban. Erre idén is – mint minden évben – az a magyarázat, hogy a nyaralótulajdonosok mostanában készülődnek a szezonra, s ekkor szembesülnek azzal, hogy esetleg feltörték, beázott, vagy valamilyen módon megrongálódott az egész télre magára hagyott épület – állítja a CLB Független Biztosítási Alkusz Kft. több éves tapasztalatai alapján Németh Péter, a cég értékesítési és kommunikációs igazgatója.
Nem érdemes nem látogatni
A CLB szerződött partnereinek – mintegy 25 biztosítónak – az összegzése szerint évente csaknem 25 ezer ingatlant törnek fel, a betöréses lopások mintegy 15, a rongálások 27, a lopások 17 százalékában valamilyen hétvégi ház a célpont. De a nyaralókban „csupán” az időjárási viszonyok miatt is tetemes kár keletkezhet a hosszú téli lezárás alatt, ezek is mostanában, tavasszal derülnek ki.
Nyáron sem ajánlott azonban nagy értékű tárgyakat felhalmozni a lakatlan házakban, a biztosítóknál ugyanis nem tartják életszerűnek például a kisebb vagyont érő családi ékszerek, festmények és antik bútorok tárolását ezekben az épületekben, ezért nem is fogadják el a feltűnően nagy összegre bejelentett kártérítési igényt.
A legveszélyesebb időpont
A hosszú hétvégék különösen alkalmasak a betörésekre, ilyenkor azonban a lakóövezetekben portyáznak előszeretettel a bűnözők, mert tudják, sok lakás napokra őrizetlenül marad – hívja fel a figyelmet a közelgő, május elsejei többnapos munkaszünet veszélyeire Németh Péter.
A kommunikációs igazgató a CLB több éves tapasztalata alapján állítja, a hétvégi betörők egy része kifejezetten a soklakásos épületekre szakosodott, mert többségük tudja, az ilyenkor nagy eséllyel kihalt folyosókon, emeleteken zavartalanul „dolgozhatnak”. Ráadásul, a függőfolyosós házakban lakók a szomszéd, a lakóközösség általában éber figyelmében is bízva gyakran lazábban veszik a biztonságot, a megelőzést. Vagyis, vannak lakások, amelyeken nincsenek rácsok, biztonsági zárak és egyéb egyszerű, ám hatásos védekezési eszközök. A tulajdonosok ugyanis azt gondolják, a szomszédok úgyis mindent látnak, mindent hallanak, s ez elég visszatartó erő.
Nem marad senki
De ilyenkor a szomszédok is elutaznak, a betörők előtt pedig szabad a pálya. Különösen akkor, ha a tulajdonos a tágabb környezetében is elújságolta, netán a közösségi portálokon is közzétette: napokra elvonul pihenni az egész család. A biztosítók statisztikájára hivatkozva Németh állítja, egy hosszú hétvégén akár 17 százalékkal is megugorhat a betörések, rablások, rongálások száma. A kár értéke természetesen változó, ám – szintén a kimutatások szerint – átlagosan eléri a félmillió forintot is.
A Magyar Biztosítók Szövetsége (MABISZ) által közzétett statisztika szerint 2010 és 2013 között 3 millió 78 ezerről 2 millió 985 ezerre zuhant a lakásbiztosítások száma. Tavaly azonban megállt a csökkenés, sőt némileg javultak a számok: 14 ezerrel több szerződést kötöttek az ingatlanok biztosítására.Jelenleg az ingatlanok mintegy 90 százalékára van érvényes – bár egyelőre még részben elavult – biztosítás, ebben mindössze 5 százalék a hétvégi ingatlanokra kötött megállapodások aránya.
A CLB összeszedte a legfontosabb pontokat, amelyekre érdemes figyelnie:
1. Pontosan határozza meg ingóságainak értékét, hogy a kárrendezéskor megkapja a valós összeget!
2. Nyaralójában ne hagyjon télre olyan nagy értékű tárgyakat, amiket nem tartalmaz a nyaralóbiztosítása!
3. Jegyezze meg szerződése évfordulóját! Előző lakásbiztosítását felmondani és újat kötni leghamarabb csak 30 nappal a „forduló” előtt lehet.
4. Ha teheti, válasszon éves díjfizetési gyakoriságot! Így adják ugyanis a legtöbb kedvezményt a biztosítók, s így véletlenül sem marad ki év közben a befizetés, ami akár a biztosítás érvénytelenségét is jelentheti káreseménykor.
5. Minden harmadik évben hasonlítsa össze a lakásbiztosítási ajánlatokat, és ha jobbat talál, kösse újra!
A friss számokból sem látszik a demográfiai fordulat Magyarországon. 
