Ezért nem mindegy, hol javítják meg az autót - változás jöhet a kötelezőnél

Az Autóklub szerint egyrészt a gazdasági totálkár fogalommeghatározása nincs összhangban a kgfb-ben és a Polgári törvénykönyvben (Ptk), másrészt versenyjogilag aggályosak a szabályok. Közleményükben mint írták, versenyjogilag kifogásolható, hogy egyes biztosítók a felelősségbiztosítási alapú károk rendezésénél a szervizek és alkatrész forgalmazók között egyes, az adott biztosító által kiemelt vállalkozások javára különbséget tesznek az elismert vállalkozási díjak és alkatrészárak mértékében. A károsult jogszabály alapján jogosult a teljes kártérítésre és nem annak alapján, hogy melyik biztosító melyik partnerével javíttatta ki gépkocsiját.

Minél többet számolnak fel a roncsért, annál jobb

A közlemény szerint a jelenlegi szabályozás azt eredményezi, hogy a vétlen károsultaknál indokolatlan és sehonnan meg nem térülő veszteség keletkezik, a vétkes károkozó helyébe lépő felelősségbiztosítónál viszont indokolatlan gazdagodás; míg a kgfb alapján a biztosítóval szemben a kijavítás teljes költsége nem érvényesíthető, addig az egyenes károkozóval szemben a Ptk alapján igen.  A hatályos szabályozás azt is eredményezi, hogy a biztosítók a roncsérték indokolatlanul magas értékmeghatározásában váltak érdekelté.

Közölték, hogy az autóklub április 15-i ülésén megtárgyalta a devizaalapú autóhitel-, kölcsön-, és pénzügyi lízingszerződéseket is érintő és a pénzintézeteket terhelő elszámolási kötelezettséggel kapcsolatos törvények rendelkezéseit. Kiegészítendőnek tartják azokat a jogszabályi rendelkezéseket, melyek alapján a törvényi elszámolási kötelezettség kizárólag a fogyasztónak minősülő természetes személy autósokkal szemben terheli a pénzügyi intézményeket, hiszen valós és védendő fogyasztói érdekek az úgynevezett kényszervállalkozásoknál, vagy családi vállalkozásoknál - például színész bt., takarító kft. - ugyancsak felmerülhetnek.