Tudod, neked hány forintba fog kerülni a paksi eladósodás?

Elfogadta a Parlament a Paksi Erőmű bővítéséhez az oroszoktól felveendő hitel feltételeit, amivel évtizedekre előre lekötötték az ország erőforrásainak komoly hányadát. Hogy szükség van-e atomerőműre, vagy sem, nem tudjuk megítélni, mert nincsenek erről megbízható nyilvános adatok.

Mennyivel nő az államadósság?

De lehet, hogy senki más sem tudja, mert a napokban az Energiaklub által indított per során pedig kiderült, hogy a kormány által megrendelt hatástanulmányok el sem készültek. Az oroszoktól történő hitelfelvétellel kapcsolatban azonban érdemes pár alapvető számot áttekinteni.

Magyarország GDP-je, azaz bruttó hazai terméke, az itthon előállított javak összértéke 2013-ban a KSH szerint 29 114 426 000 000 forint, azaz mintegy 29 ezer milliárd forint volt. Ez euróban az Eurostat szerint 98,05 milliárd euró, kevéssel 300 forint alatti euróárfolyamon a két adat megfelel egymásnak. A tízmilliárd eurós orosz hitel így körülbelül a tavalyi GDP 10,2 százalékának felel meg.

Apránként csepegtetve is rengeteg

Az amúgy is makacsnak bizonyuló, változatlanul meglehetősen magas GDP-arányos adósságot, ismét csak a tavalyi számokkal, így 79,2 százalékról 89,4 százalékra dobná meg a hitel, ha egy összegben lehívhattuk, lehívtuk volna 2013. december 31-én. De az a valószínű, hogy sok éven keresztül, apránként fogják lehívni, és ennél olcsóbb forrásokat is találhatnak. Másrészt lehet, hogy egyéb tételek javulása miatt csak kevésbé nő majd az államadósság, de az egy Pakstól független történet.

Mindez a lényegen mit sem változtat, a projekt miatt csúnyán megugrik az ország eladósodottsága és a középmezőnyből Európa élvonalába szökken. (Még az is lehet, hogy sikerül megoldani, hogy elvileg ne számítson bele az államadósságba, de az is lényegtelen, arról még ugyanúgy vissza kell fizetni a kölcsönt és ugyanúgy az adóinkból.)

Jönnek az újabb megszorítások?

Az, hogy felhasználjuk az egész hitelkeretet, nem törvényszerű, nem biztos, de mégis, józan paraszti ésszel belegondolva eléggé valószínűnek látszik. Különösen, mivel a hasonló gigaberuházások, ha egyáltalán befejezik, a tapasztalatok szerint jóval tovább szoktak tartani és jóval többe szoktak kerülni a tervezettnél. Főleg, ha van közben pár kormányváltás is. (Lást a négyes metró vagy a Nemzeti Színház történetét.) A politikusok szívesen elköltik, amit elkölthetnek, sőt rendszerint még annál jóval többet is.

Egyébként már korábban is kiszámoltunk néhány hitelfelvételi- és adósságpálya-variációt, és arra jutottunk, hogy Paks 2 miatt könnyen újabb megszorításokra lehet szükség a költségvetésben. Hacsak nem sikerül fényes és hosszan tartó gazdasági növekedéssel kinőni az adósságainkat.

Fejenként mennyibe fáj ez a buli?

A tízmilliárd euró egy 9,8 millió fős lakossággal és 305 forintos keresztárfolyammal számolva 3050 milliárd forint, fejenként pedig, a csecsemőket és a rokkantakat is beleértve, 311 224 forint. Akkor még nem is számoltunk azzal, hogy a beruházás húsz százaléka saját erőből, vagyis más állami pénzekből finanszírozandó. Ha pedig csak a dolgozó mintegy négymillió állampolgárral számolunk, akkor pedig fejenként 762 500 forintról van szó. (Hogy Magyarország valódi lakossága mennyi, azt a kivándorlással kapcsolatos nyitott kérdések miatt képtelenség megmondani. Ezért nem a hivatalos adatot használtuk.)

Visszatérve az egy főre jutó orosz hitelre, mindebben még nincsenek benne a fizetendő kamatok sem, amelyek az évek során – a futamidő 21 év – sávosan emelkednek. A kamatokkal együtt a nominális összeg várhatóan nagyjából duplája lesz a kezdetinek, de ez csak durva becslés, mert sok függ a lehívások és törlesztések ütemezésétől. Egy 4,5 százalékos átlagos kamatláb mellett például húsz év alatt a pénz kamatos értéke (1,045 a huszadik hatványon, mínusz egy) 140 százalékkal nő, azaz majdnem két és félszeresére.

Egy milla biztosan jut rád is

A valóság azonban ennyi időre előre kiszámíthatatlan, és a hitelfelvevő a másik oldalon valamennyit nyerni fog az infláción is. De összességében, ha csak a dolgozókra, valamint a várható reálkamatokkal együtt próbáljuk megbecsülni, a paksi bővítés hitelterhe fejenként biztos, hogy legalább egymillió forintot jelent majd.

Előny, hogy a hitel – mind általában minden hitel – a híradások szerint előtörleszthető, tehát ha olcsóbban talál valahol finanszírozást az állam, akkor azzal ki tudja váltani. Bár Magyarország a múltban általában inkább ennél drágábban jutott forrásokhoz.

(A nap grafikonja-sorozat további részei itt olvashatók.)