Hirdetés
Hirdetés

EU-csúcs: 10 kérdés, ami alapján eldől, életben marad-e az euró

Zsiborás Gergő, 2012. június 28., 10:39

A spanyol mellett a ciprusi kormány is mentőcsomagot kért Brüsszeltől, a két eset hasonló, a pénz bankok feltőkésítésére kell, közvetve pedig az államháztartási hiány szinten tartásához. Ilyen közvetlen előzményekkel indul el a ma kezdődő uniós csúcs, melynek nagy kérdése, hogy a holnap problémái helyett megoldja-e a ma gondjait. Nem biztos, hogy lesz ugyanis holnap.

Megszorítunk vagy növekedünk?

A ma kezdődő 2 napos csúcs 10 fő témája
1. Növekedési paktum (a római minicsúcson 130 milliárdos csomagról állapodott meg a négy legnagyobb uniós gazdaság vezetője).
2. A gazdasági kormányzás integrációjának menetrendje.
3. Bankunió létrehozása: közös betétbiztosítási alap/esetleg egy  bankmentő alap létrehozása.
4. Európai tranzakciós adó bevezetése.
5. Az európai bankok közvetlen feltőkésítése.
6. Az EKB kötvényvásárlási programjának folytatása illetve annak forrása (ez az ESM lehet).
7. A második görög mentőcsomag feltételei.
8. A spanyol bankmentés részleteinek kidolgozása.
9. Az eurókötvények.
10. Az eurókötvények "light" változata.

A 10 témában az előzetes nyilatkozatok alapján csak a tranzakciós adó bevezetése körül körvonalazódik egyetértés, bár a közös adópolitikát az erre a kérdésre hagyományosan érzékeny London eddig mindig megtorpedózta.

Alapvetően két nézet áll egymással szemben: az Európai Bizottság valamint a német után a három legnagyobb uniós gazdaság vezetői mind a gazdasági kormányzás megerősítésével kívánják elmélyíteni az európai integrációt. Ez nagy elmozdulás a tavaly december eleji csúcshoz képest, ahol a francia álláspontot még Nicolas Sarkozy képviselte és az európai válságkezelés útját alapvetően a német-francia tandem határozta meg: megszületett a stabilitási paktum. Jól látszik azonban, hogy ez sok problémát nem oldott meg, a spanyolok közel kerültek egy mentőcsomaghoz, a Moody's pedig hamarosan a bóvli kategóriába vághatja az országot, miközben a portugáloknak nem biztos, hogy sikerül teljesíteni a mentőcsomagért cserében vállalt feltételeket (a megszorításokkal párhuzamban az ország gazdasága durva, 3,3%-os recesszióba süllyedhet idén). Az olaszoknál egyelőre jól működik a Salva Italia program, de a kötvényhozamok itt is azt mutatják, nincs minden rendben.

A gazdasági kormányzás megerősítése tulajdonképpen a közös adósságfinanszírozást jelenti, vagyis az eurót használó országok közösen bocsátanának ki kötvényeket: a tehermegosztás is közös lenne. Ehhez kapcsolódhat a bankunió létrehozása és egy közös betétbiztosítási alap létrehozása is. Ehhez kapcsolódóan a Bizottság azt is felvetette, párhuzamban az új francia államfővel, Francois Hollande-dal, hogy a stabilitás mellett szükség lenne egy növekedési paktumra is.

A képlet ugyanis nagyon egyszerű: vagy megszorítunk és lemondunk a növekedésről vagy élénkítjük a gazdaságot, beindítjuk a növekedést a fiskális szigor kárára. A gazdaságösztönzéshez ugyanis pénz kell. A növekedéssel azonban csökkenthető lenne aztán az adósságszint is, hiszen azt a GDP arányában számolják el. Ez a vita fősodra, de az erre adott válaszok hosszú távon határozhatják meg, meddig marad egyben az eurózóna.

Hirdetés
Merkel a
Merkel a "huszonhatok" ellen?



Fásult európaiak

Az európai vezető hatalmak lakossága egyre rezignáltabban veszi tudomásul, hogy évről-évre megszorítások következnek, miközben az óceán túloldalán az amerikai gazdaság bővül és a nadrágszíjat sem kell összébb húzni. A német adófizetőket pedig egyre jobban frusztrálja, hogy az "ő pénzükből mentik a szabálytalankodókat", csak a görögnek nyújtott mentőcsomagba minden hetedik eurót Berlin adta...

Ha ez nem lenne elég az európai vezetőknek, itt vannak még a spanyolok is.

Először kaptak pirosat a spanyolok

Az eurózóna pénzügyminisztereiből álló Eurócsoport először mutatott stop táblát a tavaly hivatalba lépett spanyol kormánynak, mikor tegnap azt mondta, nem járul hozzá, hogy Madrid az európai mentőalapból közvetlenül feltőkésítse bajban lévő bankjait. Februárban a Rajoy-kabinet még sikerrel lobbizta ki, hogy a tavalyi 8,5%-os deficit után idén 5,8%-ra emeljék az eredetileg 4,5%-os célt. A spanyol kormány ráadásul komoly megszorításokat jelentett be és elindította munkaügyi reformcsomagját is. A piacok azonban türelmetlenek. Az ingatlanlufi kipukkanása miatt a spanyol bankszektor megroppant, a negyedik legnagyobb pénzintézet, a Bankia már így is 20 milliárdos állami mentőövre szorult.

Ijesztő tendencia

Az Európai Bizottság azt javasolta, hogy az Európai Stabilitási Mechanizmus (ESM) pénzügyi alapjából közvetlenül juttassanak tőkét a spanyol bankoknak. Érthető, hogy Barroso azok után hogy 3 évig tétlenül nézte, ahogy Görögország csődbe megy, most miért akar gyorsan és határozottan lépni. Ez a lépés rövid távon valószínűleg gyógyírt jelentene a spanyol bankszektor gondjaira, de egyúttal veszélyes precedenst is teremt. Lám-lám, a napokban előkerült egy újabb csontváz a szekrényből, Ciprus legnagyobb bankjának is tőkére van szüksége. Persze legyinthetünk Ciprusra, hogy kis gazdaság, a neki juttatandó mentőcsomag mérete pedig alig észrevehető az európai válságtérképen, de a tendencia mindenképpen figyelemreméltó: 24 órán belül két uniós tagország kért pénzügyi segítséget bankszektora megsegítése miatt...

Mindenki egyért? Szó sem lehet róla

A nagy közösködés azonban itt sem megy. Ha a spanyol bankok közvetlen tőkejuttatást kapnak, akkor az nem duzzasztja tovább a spanyol államadósságot (közel 100 milliárdos csomagról van szó), és Madrid nem is vállal feltételeket a mentőcsomag fejében. Ez gyökeresen ellentmond annak, ahogy Brüsszel eddig nyújtott segítséget a tagországoknak, az írek máris jelezték, hogy újratárgyaltatnák a mentőcsomagjukhoz járó feltételeket és ezt a ziccert valószínűleg az új görög kormány sem hagyná ki. Az Eurócsoportot vezető Jean-Claude Juncker épp erre hivatkozva vétózta meg a közvetlen feltőkésítést: Madrid csak a kormányon keresztül kaphat pénzügyi mentőcsomagot a bankjai feltőkésítésére, és ennek feltételei lesznek.

A spanyol bankok közvetlen feltőkésítését Berlin is elutasítja. Angela Merkel a római minicsúcson prózaian egyszerű indokkal válaszolt az újságírók kérdésére: azért nem támogatja ezt a megoldást, mert a jelenleg hatályos uniós alapszerződés szerint erre nincs mód. Míg Brüsszel, Madrid, Róma és Párizs is gazdasági kormányzásról beszélt az uniós csúcs kapcsán, Angela Merkel rendre a politikai unió megerősítését hangsúlyozta. Vagyis, ha a huszonhetek megállapodnak a válságkezelés mikéntjében, akkor ehhez ki kell alakítani a megfelelő politikai kereteket és ezek alapján kell lépni. Ez azonban elhúzódó válságkezelést jelent megint csak, miközben még nem lehet egyértelműen kijelenteni, hogy az eurózóna biztosan egyben marad - hiába is ez a vezető európai hatalmak szándéka. Arról nem is beszélve, hogy amikor a németek ilyen horderejű politikai reformokat akarnak átnyomni a tagállamokon, a britek rendre mosolyogva hátradőlnek és elkezdik nézegetni a királynő arcképét a saját fizetőeszközükön.

Tudják, csak...

A pénzügyi válság egyértelműen felszínre hozta az euró intézményi hátterének megoldatlan problémáját, az európai vezetők ma már abban sem értenek egyben mi az eurójegybank feladata: kötvényeket vásároljon vagy csak az árstabilitás fenntartásával kell foglalkoznia?

A sorozatos intézményi reformok után is úgy tűnik, Európa képtelen gyorsan reagálna a válságra. Ma már nem az a baj, hogy Washingtonban nem tudják, milyen számot kell tárcsázni, ha Európával akarnak beszélni, hanem hogy nincs olyan formátumú európai vezető - Barroso, Van Rompuy, Merkel, Hollande? -, aki felemelné a kagylót, hogy megkérdezze a Fehér Házat: Ti hogy csináltátok?

A francia államfő hét elején azt mondta Rómában, tudják, hogy Európának egységet és erőt kell sugároznia. Úgy tűnik ehhez a recept még nincs meg, de a válság negyedik évében legalább a felismerés megtörtént.

Értékeld a cikket
Jelenlegi értékelés

Címlapon

Ez az év lesz az informatikusok rémálma: mit hoz 2017?

Ez az év lesz az informatikusok rémálma: mit hoz 2017?

Kőkemény tempót diktálnak az online bűnözők, ha az ember naprakész akar maradni és biztonságban akarja tudni az adatait. Tavaly minden a zsarolóvírusokról szólt, és bár idén ismét hatalmas ugrást vár a Deloitte a számítógépek védelmét tekintve, lehet, hogy ez sem lesz elég. Tényleg a hackerek éve jön? Hogyan segítik őket az öntanuló gépek? Összeszedtük, mi vár az IT ágazatra 2017-ben.

Hirdetés

További cikkek

Hirdetés
Hirdetés
Hirdetés

Napi kommentár - videó

Utánajártunk

Powered by Saxo Bank

Heti várható események, adatok

  • február 20
    Átlagos bruttó béremelkedés (év/év)
    Import (év/év) - január
    Export (év/év) - január
    Termelői árindex (év/év) - január
    Fogyasztói bizalom - előzetes - február
    február 21
    Feldolgozóipari beszerzési menedzser index - február
    Szolgáltatóipari beszerzési menedzser index - február
    Feldolgozóipari beszerzési menedzser index - február
    Szolgáltatóipari beszerzési menedzser index - február
    Feldolgozóipari beszerzési menedzser index - február
    Home Depot - 2017 Q4
    Wal-Mart Stores - 2017 Q4
    Beszerzési menedzser index
    Szolgáltatóipari beszerzési menedzser index - február
    Feldolgozóipari beszerzési menedzser index - február
    február 22
    Magyar Telekom - 2016 Q4
    Bayer - 2016 Q4
    IFO üzleti hangulatindex - február
    GDP (év/év) - előzetes
    Fogyasztói árindex (végleges) - január
    Fed jegyzőkönyv
    Tesla - 2017 Q1
    Hewlett-Packard - 2017 Q1
    Airbus - 2016 Q4
    február 23
    GDP (év/év, naptárhatástól megtisztított) - Q4
    Henkel - 2016 Q4
    Axa - 2016 Q4
    Telefonica
    február 24
    BASF - 2016 Q4
    Újlakás értékesítések (ezer/hó) - január
    Újlakás építések (hó/hó) - január

Privátbankár Árkosár

Hírlevél

Feliratkozáshoz kérjük adja meg e-mail címét:

Szavazás

5 százalékra csökkentenék a hal- és vadhús áfáját. Ha ezek a termékek olcsóbbak lennének, többet venne belőlük?