Hirdetés
Hirdetés

Két nagyhatalommal konfrontálni és pár kisebbel, nem lesz ez sok?

2017. július 31., 06:06

Amerika hirtelen konfliktusok sorába keveredett. Szankciókat hoz a kongresszus Irán és Oroszország ellen, Észak-Korea már messzire lő és végül Trump elnök Kínát osztja nyilvánosan. Egy kvázi többfrontos, ámbár puhább hidegháborút láthatunk, de mi az értelme? Trump elnökségének első féléve után bonyolultnak tűnik a helyzet.

Egy hete Hawaii polgári védelmi gyakorlatokról döntött, miután az észak-koreai rakéták hatósugarába került. Akkor még távoli lehetőségként vetődött föl, hogy mi lesz, ha Kaliforniában vagy máshol a kontinentális Amerikában is aktuálissá válnak ezek. Egy hét után máris ez a helyzet: olyan rakétát lőtt föl Kim Dzsong Un, ami most már több katonai szakértő szerint eljut akár 10 ezer kilométerre is.

Konfliktus kívül-belül

Mindeközben az amerikai kongresszus az Oroszország elleni szankciók szigorításáról döntött, ezzel egyúttal az elnököt is nehéz helyzetbe hozva. Trump tárgyalna Oroszországgal és javítaná a kapcsolatokat, de a képviselőház és a szenátus mintha ebben a kérdésben feszülne neki leginkább az elnöknek, így az vagy szembeszáll a testületekkel, vagy nem konfrontál velük, de akkor tervezett külpolitikájának egyik pillére omlik össze.

Hirdetés

Az Oroszországgal való békülés nélkül pedig elég nehéz helyzet áll elő, hisz közben még Kína is kapja a magáét Trumptól a Twitteren Észak-Korea ügyben, így a másik nagyhatalommal sem lesz jobb a viszony. Észak-Koreát erről a szintről már amúgy sem lehet visszahúzni, ha ilyen fegyvere van, elég nehéz lenne rávenni, hogy feladja. Mindeközben Irán ellen is szankciókat fogadtak el, és a két ország hajói között ismételten inzultusok történtek a Perzsa-öbölnél.

Mikor jók a szankciók?

A Bloomberg azt boncolgatja egy interjúban, hogy vajon mikor hatékonyak a szankciók, és mikor nem. A közelmúltban egyedül az Irán ellen hozottak voltak eredményesek, de azok azért, mert sok ország, lényegében a világ java részt vett bennük, az ENSZ közvetítésével. Ahogy írják, fel lehetett hívni az indiai miniszterelnököt, hogy ne vegyen olajat Irántól. A világ lényegében egyetértett a céllal, az iráni nukleáris leszereléssel, és az olajembargó megviselte az egyébként viszonylag jól élő ország gazdaságát.

Oroszország esetében más a helyzet: nem egységes a világ álláspontja, sőt, még a nyugati szövetségen belül is törések mutatkoznak. A legtöbben belátják, hogy szankciók által nem kényszeríthető Oroszország saját Monroe-elvének feladására, különösen, hogy kizárólag a közel-külföldre szakadt, összefüggő orosz lakosságú területekről van szó. Az amerikai kongresszus most azt állítja, hogy az újabb szankciók az elnökválasztási beavatkozás miatt is vannak, de ezek kivizsgálását még le sem zárták.

Fogy a türelmük

Oroszország mindenesetre dörgedelmes választ adott: a Reuters szerint az orosz külügyminiszter helyettes azt nyilatkozta, hogy Oroszország türelme eddig tartott, ez volt az utolsó szalmaszál. Most már komolyabb választ fognak adni, rengeteg lehetőségük van, de egyelőre nem bocsátkozik spekulációkba, hogy mik lesznek ezek. A különböző lehetőségeket alaposan át fogják gondolni, mérlegelni fogják, mielőtt döntést hoznak.

Észak-Korea esetében úgy tűnik, a szankciók elkéstek, hisz megvan az áhított fegyver. Kína szidalmazása pedig semmit nem javít a helyzeten, hisz erős nagyhatalomról van szó, aki ugyancsak nem fogja hagyni magát fenyegetni. Az elnök twitteres bejegyzései, melyekben az egész világ előtt dorgál meg országokat, különösen károsak. Lehet, hogy nem ez a szándéka, de pont úgy néz ki, mint amikor tanár az osztály előtt dorongol le egy-egy nebulót, csakhogy ez a diplomáciában nagyon rosszul hat, nagyhatalmakat pedig végképp nem érdemes így kezelni.

Értékeld a cikket
Jelenlegi értékelés

Címlapon

Ez az egyetlen dolog, ami megfékezheti az árfolyamok száguldását

Ez az egyetlen dolog, ami megfékezheti az árfolyamok száguldását

Csúcson, mármint csúcs alacsonyan áll a hazai államkötvények hozama. A részvényárfolyamokról minden nap megemlékezik a sajtó, a kötvényekről szinte soha, pedig a magyar befektetőknek is sokkal több van belőlük, mint részvényekből. Régen várnak a szakemberek egy kötvénypiaci fordulatra, amely azonban nem akar megérkezni.

Hirdetés

További cikkek

Hirdetés
Hirdetés

Hirdetés

Napi kommentár - videó

Utánajártunk

Powered by Saxo Bank

Heti várható események, adatok

  • szeptember 18
    Fogyasztói árindex (végleges) - augusztus
    szeptember 19
    Monetáris Tanács kamatdöntő ülése;
    ÁKK: 3 hónapos diszkont kincstárjegy aukció, 15 mrdFt
    ZEW index - szeptember
    ZEW index - szeptember
    Adobe - 2017 Q3
    FedEx - 2018 Q1
    szeptember 20
    KSH: Keresetek - január–július
    MNB: Negyedéves fizetési mérleg és külfölddel szembeni állományok - első közlés 2017. II. negyedév + revízió 2014.I.n.év - 2017.I.n.év
    ÁKK: 2022/A államkötvény csereaukció, 2019/C - 20 mrdFt; 2026/D államkötvény csereaukció, 2020/B - 20 mrdFt
    Fed kamatdöntő ülése
    Kiskereskedelmi forgalom (év/év) - augusztus
    Import (év/év) - augusztus
    Export (év/év) - augusztus
    szeptember 21
    Fogyasztói bizalom (előzetes) - szeptember
    Friss és tartós munkanélküli-segély kérelmek
    Philadelphiai Fed index - szeptember

    szeptember 22
    KSH: Kiskereskedelem - július
    Feldolgozóipari BMI (előzetes) - szeptember
    Szolgáltatóipari BMI (előzetes) - szeptember
    Feldolgozóipari BMI (előzetes) - szeptember
    Szolgáltatóipari BMI (előzetes) - szeptember

Privátbankár Árkosár

Hírlevél

Feliratkozáshoz kérjük adja meg e-mail címét:

Szavazás

Ön szerint létezik globális felmelegedés?