|
| Fotó: EPA/ALEXEI DRUZHININ / SPUTNIK / KREMLIN POOL |
Az orosz elnök október 19-én Szocsiban, a Valdaj Klub negyven országból érkezett százharminc tagja (főként szakértők és újságírók) előtt beszélt az egyhetes találkozó lezárásaként. Putyin kemény hangon ostorozta a Nyugatot, kettős mércével vádolva számos területen. Nyugodt hangon beszélt a Baltikumba telepített NATO-erőkről, de láthatóan ingerült lett az ukrán krízis kitárgyalásakor, amely szerinte egyértelműen a Nyugat felelőssége.
Új generációs kihívások
A globális nukleáris biztonságról szólva Putyin a multilaterális és bilaterális egyezmények „leértékelődését” hangsúlyozta. Ha Washington föl akarja mondani az INF szerződést, akkor arra Moszkva azonnali, „tükörkép-szerű” választ fog adni. A modern államok egyébként is napjainkban olyan új típusú fegyvereket fejlesztenek ki, amelyek pusztító ereje megközelíti a nukleáris fefyverekét.
Putyin elé a közelmúltban egy komoly jelentést tehettek le az új generációs biztonságpolitikai kihívásokról, mert nyíltan hangoztatta az ezekkel kapcsolatos dilemmáit. Szerinte visszafordíthatatlanul forradalmasítja a katonai és biztonsági területet a tudományos-technológiai forradalom. „De elvesztheti-e az emberiség az ellenőrzést a mesterséges intelligencia fölött?” – tette föl a kérdést Putyin.
Az európai kérdésekről szólva az elnök kifejtette, hogy az új amerikai szankciók Moszkva ellen „világosan azt a célt hordozzák, hogy Oroszországot kiszorítsák az európai energia-piacokról és kontinensünket a drágább amerikai LNG megvételére kényszerítse”. A katalán szeparatizmus é spanyol belügynek nevezte, hozzátéve, hogy nem érti, hogy pár éve egyesek miért fogadták oly’ örömmel pár európai állam szétesését. Márpedig az orosz elnök szerint Koszovó elismerése megnyitotta Pandora szelencéjét.
Nevetséges ellenjelöltet engedélyeznek
Putyin a globális kérdésekkel szemben látványosan kerülte a belpolitikai kérdéseket – azok mostanában amúgy sem érdeklik már -, és jövő évi választási indulása kapcsán sejtelmesen csak annyit mondott, hogy a következő elnöknek 2024-re versenyképessé és minden értelemben rugalmassá kell tennie Oroszországot. Az elnök visszafogottsága talán érthető, de mi azért próbáljuk egy kicsit a színfalak mögé pillantani. Ebben a hónapban derült ki ugyanis, hogy Kszenija Szobcsak, Putyin egykori mentora, Anatolij Szobcsak néhai pétervári polgármester lánya indul az orosz elnökválasztáson, hogy legitimálja azt az egyébként Alekszej Navalnijhoz húzó ellenzéki szavazók számára. Navalnij indulását ezek szerint a legmagasabb szinten lehúzták.
A 35 éves Szobcsak, akit sokáig az orosz Paris Hiltonként emlegettek, évek óta szereplője az orosz médiának és stílusikonná is vált. A 2011-12-es ellenzéki tüntetéssorozat alatt vállalt politikai szerepet, amikor kiállt a számára egyfajta nemhivatalos keresztapa szerepet betöltő Putyin ellen tüntetők mellett. Azóta is ellenzéki személyiségként van elkönyvelve az orosz közéletben, de sokkal visszafogottabban, mint az ellenzék valódi vezetői. Szobcsak az utóbbi hetekben maga is bevallotta, hogy nulla az esélye a győzelemre és még saját programja sincs!
Putyinnak nagy valószínűséggel a jövőre kezdődő lesz az utolsó ciklusa. Hat év persze hosszú idő, de miután Oroszországban jelenleg nincsen kidolgozott, elfogadott módja a politikai utódlásnak, Putyin várhatóan már a 2021-es Duma-választás körül meg fogja nevezni az általa preferált utódot. Az elmúlt évek személyzeti döntései, a csak Putyinhoz kötődő fiatal technokraták (kabinetfőnök Vajno, vagy az idén kinevezett kormányzók nagy része) illetve Putyin testőrségéhez köthető személyek (Zolotov, Djumin) kinevezése a befolyásos szilovikok és szövetségeseik nyugdíjazásával együtt arra utal, hogy Putyin ezeket a köröket akarja az örökösi pozícióba emelni.
Káncz Csaba jegyzete
Gyengült csütörtökön a forint a főbb devizákkal szemben a kora reggeli jegyzéséhez képest a bankközi piacon, az euró és a svájci frank ellenében 0,4 százalékkal, a dollárral szemben 0,6 százalékkal. 
