A nemnövekedés-pártiak úgy vélik, hogy a túlfogyasztást és a túltermelést vissza kell fogni, valahogy úgy, hogy a jólét mégse csökkenjen. A GDP-növekedés ugyanis nem minden, avagy a pénz nem egyenlő a boldogsággal. Ehhez a mozgalom a Wikipedia szerint arra törekszik, hogy „maximalizálja a boldogságot és a jólétet a nemfogyasztás révén – munkamegosztással, kevesebb fogyasztással, művészetnek, zenének, családnak, kultúrának és közösségnek szentelt idővel”.
Amint a leírásokból kitűnik, a „nemnövekedés” erős ellentétben van a jelenleg uralkodó kapitalizmussal. (Hiszen a csapból is az folyik a gazdasági sajtóban, hogy nagyobb növekedésre lenne szükség, és mi mindent kéne ezért tenni.) Az általános jólét megőrzését pedig jelentős részben az igazságosabb elosztással szeretnék megvalósítani, ami erősen baloldali politikai irányba mutat. A feltétel nélküli alapjövedelmet is zászlajukra tűzték.
Legyünk szerények és ne utazgassunk?
Egy másik módszer az egyének önkéntes egyszerűsége, szerénysége. Egy harmadik a gazdaság lokalizációja, tehát a helyi megoldások előnyben részesítése, amivel csökkenhet az utazás, szállítás, tehát a fosszilis energiahordozók felhasználása. „A nemnövekedés szembehelyezkedik a fenntartható fejlődéssel, mert annak ugyan célja, hogy kezelje a környezeti problémákat, mindezt a gazdasági növekedés érdekében teszi” – írja a Wikipedia.
|
Az GDP nem méri: - egészség - gyermekhalandóság - megbetegedési arányszám - öngyilkossági arányszám - bűnözés - szegénység - környezeti egészség/pusztulás ráta, illetve a természetes környezet pusztítása - infrastruktúra, autópályák, hidak - család széthullás - szabadidő csökkenés - munkába járás költségei - a közösségek civil aktivitásának hiánya - a következő generációk sorsa iránti aggodalom hiánya - fizetési szakadék (férfiak/nők, szegények/tehetősek) (Forrás: Wikipedia) |
A nemnövekedés-pártiak ugyan már a hetvenes évek óta csiszolgatják elméletüket (amióta a Római Klub felismerte a környezeti problémáinkat), de haladnak a korral. Ha be kell fúrnunk egy lyukat a falba, nem kell fúrógépet vásárolnunk, elég, ha a szomszéd, akinek van fúrója, befúrja nekünk – mondták el a budapesti rendezvénysorozat csütörtöki panelbeszélgetésén. Ezzel a sharing economy, a megosztáson alapuló gazdaság hatását is belekalkulálják a növekedés nélküli világ megteremtésébe. (Erről korábban itt>>> és itt>>> is írtunk.
Van itt elég pénz, csak hát...
Elég pénz van mindenki számára, hogy boldogan éljenek, és a megfelelő munkákat végezzék, de a kormányzat és a politikai erők határozzák meg, hogy ez hova menjen – osztotta meg meglehetősen kommunisztikus gondolatait az egyik előadó. Szerinte megfelelő politikai erőkre van szükség ahhoz, hogy a pénzről jól döntsenek.
A nagyvállalatok helyett a kis biogazdaságokat támogatják. Ott nem a termelés, hanem az élet érdekében dolgozhatunk – mondták el. Most a gépért dolgozunk, és nem a gép dolgozik értünk. A jelenlegi rendszer egy verseny, ahol vesztesek és nyertesek vannak, a cél a pénz, az előadók más rendszert szorgalmaztak. Például helyi valutákat. „Ahol megosztjuk egymással a dolgokat és hálózatokat építünk” - mondták.
Előtérben a nők
A férfiaknak is változniuk kell, itt az ideje, hogy változzanak, vállaljanak ők is gondozási feladatokat, legyen számukra hosszabb szabadság. A nők számára így megteremthető a szakmai egyenlőség – mondta el egy feminista résztvevő. „Szerelem és béke” - tette hozzá.
|
Alapjövedelem a kapitalistáktól? A feltétel nélküli alapjövedelmet nem csak baloldaliak és politikusok támogatják, sokan attól tartanak, hogy mindenképpen szükséges lesz a bevezetése a robotok, a mesterséges intelligencia terjedése miatt. Az Alapblog szerzője szerint „az automatizáció következtében tömegek fogják elveszíteni a munkájukat, és ez a folyamat néhány éven belül megkezdődik. Ráadásul az embereknek esélyük sem lesz visszakerülni a munkaerő-piacra, ezért a munkavégzés és a jövedelemszerzés szétválasztása elkerülhetetlenné válik.” (…) „Ellensúlyként a független jegybank által meghatározott monetáris alapjövedelmet lehet bevezetni” |
Begyűrűzik a válság. 
