Baritz Sarolta Laura OP domonkos nővér nemrégiben jött haza Brüsszelből, ahol átvehette az Európai Polgár Díjat. Az egykor kiváló üzletasszony az emberközpontú gazdaság és a fenntartható fejlődés területén végzett kutatásaival érdemelte ki az Európai Parlament elismerését. Állítja, a boldogság megtalálásához a boldogságparadoxon megismerésén keresztül vezet az út.

Mitől függ a boldogság? Nagyon sok mindentől, és egyénileg is változó, de nagy átlagban az életkortól is. Az azonban nem biztos, hogy minél fiatalabb valaki, annál boldogabb. A mélypont is másutt van, nem a szépkorúaknál.

Egy friss felmérés szerint nőtt a magyarok elégedettsége az elmúlt években. Persze nem mindegy, Magyarország mely pontján, egyedül vagy családban, iskolai végzettséggel rendelkezik valaki, és az is sokat nyom a latba, hogy fiatal vagy idős az illető. A Központi Statisztikai Hivatal most feltérképezte a magyarok szubjektív jólétét.

A 2019-es Boldogságtérkép kutatás szerint Győr lett a legboldogabb nagyváros, míg a megyeszékhelyek közül Tatabánya viselheti a megtisztelő címet. Az Otthon Centrum most megnézte, hogy van-e összefüggés a városokban élők boldogságérzete és a helyi ingatlanpiac alakulása között.

Magyarország a világ 62. legboldogabb országa, ez egy minimális javulás a tavalyi helyhez képest.

Nem létezhet végtelen növekedés egy véges bolygón – vallják a „nemnövekedés-pártiak”, akik több napos rendezvénysorozatot tartanak a napokban Budapesten. Szerintük világ leggazdagabb egy százalékáé a javak 44 százaléka, a fogyasztói társadalomhoz viszont öt Föld-bolygónyi erőforrásra lenne szükség.

Korántsem biztos, hogy ott a legboldogabbak az emberek, ahol a legnagyobb a fejlettség és jól működik a gazdaság.

Sok tudós vizsgálta, hogy a pénz és a boldogság, vagy legalább elégedettség között van-e összefüggés, és úgy tűnik, hogy nagyon is van. De nem csak az a kérdés, mennyi van, hanem inkább az, hogy pontosan mire is fordítjuk azt a pénzt. Érdekes módon jobb, ha másokra, mint ha magunkra. Hitelből viszont nem ér az egész.