|
| Felvonulók a felsőtárkányi retro majálison (Fotó: MTI/Komka Péter) |
A lakosság életkörülményei nemcsak objektív mutatók, azaz a jövedelmi helyzet, a fogyasztási szokások és a lakáskörülmények alapján vizsgálhatók, hanem szubjektív módon is, vagyis az emberek által megélt érzelmi állapotokkal, az élettel és annak különböző területeivel való elégedettséggel.
| A KSH kiadványának további részeivel ebben a cikkben foglalkoztunk: Magyarország látszólag olcsó - miért érzünk mégis sok mindent drágának?>>> |
Ezeket a tényezőket is vizsgálva a Központi Statisztikai Hivatal (KSH) csütörtökön közzétett, Magyarország 2018 címet viselő tanulmányában külön fejezet foglalkozik a magyarok szubjektív jólétével.
Számít a kor
A szubjektív jóllét vizsgálatának legfontosabb mutatója az élettel való elégedettség, ami azt jelenti, hogy minél magasabb értéket jelöl meg a válaszadó, annál elégedettebb. (A KSH most ezt egy 10-es skálán mérte.) A felmérés szerint a 16 éves és annál idősebb magyarok élettel való átlagos elégedettsége 2018-ra 6,51-ra nőtt, ami a 2013 óta mért átlagértéknél (6,11) magasabb. Ugyanakkor az élettel való elégedettség az életkor növekedésével fokozatosan csökken.
|
| Az élettel való elégedettség átlagértékei korcsoportok szerint (Forrás: KSH) |
Hogy mennyire vagyunk elégedettek, azt a családi állapot is befolyásolja. A KSH felmérése szerint a nőtlen, hajadon családi állapotú magyarok élettel való elégedettsége volt a legmagasabb (6,79) és az özvegyeké a legalacsonyabb (5,58). De ezen túl, az iskolai végzettség, valamint a jövedelem szintjének emelkedésével párhuzamosan nő az élettel való elégedettség is.
|
| Az élettel való elégedettség átlagértékei a legmagasabb befejezett iskolai végzettség szerint (Forrás: KSH) |
A budapestiek a legoptimistábbak
Az előbbi tényezőkön kívül még a településtípus is befolyásolja, hogy hogyan érezzük magunkat a bőrünkben: minél nagyobb lélekszámú településen él valaki, annál elégedettebb – mutatott rá a felmérés.
|
| A jelenlegi munkával való elégedettség átlagértékei iskolai végzettség szerint (Forrás: KSH) |
Továbbra is a fővárosban élők a leginkább (6,69), a községek lakosai a legkevésbé elégedettek az életükkel (6,32). Míg 2013-ban a nyugat-dunántúliak (6,35), addig 2018-ban a Közép-Dunántúlon élők életelégedettsége volt a legmagasabb (2018-ban 6,82). A legalacsonyabb átlagérték mindegyik évben Észak-Magyarország (2018-ban 6,07) és Dél-Dunántúl (6,18) lakosait jellemezte.
Minél magasabb végzettsége van valakinek, annál elégedettebb
A felmérés készítői vizsgálták a háztartások anyagi helyzetükkel való elégedettséget is. Ez 2018-ra emelkedett, a nemeket tekintve pedig a férfiak valamivel elégedettebbek voltak, mint a nők. Az anyagi helyzettel való elégedettség megítélése is összefüggött az iskolai végzettséggel.
A nagyobb településeken és a Közép- és Nyugat-Dunántúlon élők nem csak az életükkel, hanem az anyagi helyzetükkel is elégedettebbek voltak.
Érdekesség, hogy 2013 és 2018 között mérséklődött a legfelső és a legalsó jövedelmi ötödbe tartozók elégedettsége közötti különbség.
Amivel a legjobban ki vagyunk békülve
A válaszadók az összes szubjektív mutató közül most is leginkább a személyes kapcsolataikkal voltak megelégedve (7,58). Az életkor előrehaladtával ugyanakkor itt is kimutatható, hogy csökken az elégedettség: a 16-24 évesek voltak a legelégedettebbek, a 75 éves vagy annál idősebbek a legkevésbé elégedettek. Minél magasabb iskolai végzettsége, illetve jövedelme volt valakinek, annál inkább érezte magát elégedettnek.
Munka és szabadidő
A munkával való elégedettség a gazdaságilag aktívak körében 2018-ban (7,08) a 2013. évivel megegyezett, 2015-höz képest viszont emelkedett. A jövedelem és az iskolai végzettség szintjével párhuzamosan a jelenlegi munkával való elégedettség mértéke is nőtt.
A megkérdezetteknek a kedvelt dolgokkal tölthető idő mennyiségével való elégedettsége 2013 és 2018 között érdemben nem változott. Itt is minél magasabb iskolai végzettséggel rendelkezett valaki, annál elégedettebb volt. A 16-24 évesek voltak a legelégedettebbek, a 35-54 évesek a legelégedetlenebbek. Ennek oka, hogy ezen életkor a gyermeknevelés fő időszaka, amikor a szülőknél jelentősen csökkenhet a magukra fordított idő.
A fiatalok és a diplomások kevesebbet idegeskednek
A KSH felmérése vizsgálta a magyarok érzelmi állapotát is. Ebből kiderült, a megkérdezettek 58 százaléka volt többnyire vagy mindig boldog a felmérést megelőző négy hétben. (Boldog; nyugodt és békés; nagyon ideges és lehangolt érzelmi állapotok közül lehetett választani.) A magasabb iskolai végzettséggel rendelkezők, valamint a fiatalabb korcsoporthoz tartozók között többen érezték magukat mindig vagy többnyire boldognak, mint az alacsonyabb végzettségű és idősebb korcsoporthoz tartozó társaik.
|
| Az egyes érzelmeket mindig vagy többnyire megélők aránya (Forrás: KSH) |
2018-ban minden tizedik válaszadó számolt be arról, hogy mindig vagy többnyire nagyon ideges volt. A megkérdezetteket a lehangoltság érintette a legkevésbé. Minél magasabb iskolai végzettséggel rendelkeztek a megkérdezettek, annál kevésbé volt jellemző, hogy mindig vagy többnyire lehangoltnak érezték volna magukat. A fiatalok és a felsőfokú iskolai végzettségűek körében lényegesen alacsonyabb volt azoknak az aránya, akik mindig vagy többnyire idegesnek vagy lehangoltnak érezték magukat, mint a közép- és időskorúak, valamint az alacsonyabb végzettséggel rendelkezők esetében.
|
Párkapcsolatban, gyerekkel vagyunk a legboldogabbak Az emberek érzelmi állapotát az is komolyan közrejátszik, hogy milyen típusú családban élnek. A párkapcsolatban élők ugyanis nemcsak boldogabbak, hanem a személyes kapcsolataikkal is elégedettebbek voltak 2016-ban, mint az egyedülállók, illetve a gyermeküket egyedül nevelő szülők. A boldogságérzetet az is befolyásolja, hogy él-e a családban gyermek, hiszen a gyermektelen élettársi kapcsolatban élők mellett (76%), a gyermeket nevelő házaspárok (76%), valamint a gyermekes élettársak (75%) érezték magukat a legtöbben mindig vagy többnyire boldognak. Az egyszülős családokban élők körében ugyanez az arány 55, az egyedülállók esetében 52 százalék volt – derült ki a KSH 2016-os Mikrocenzusából. |
A Budapesti Értéktőzsde részvényindexe, a BUX 3164,11 pontos, 2,41 százalékos emelkedéssel, 134 616,81 ponton zárt pénteken. 
A forint is azt jelzi, hogy Magyarországon kiengedtük a kéziféket – interjú
Jobban fogják ezentúl keresni a forintot, mint a devizát? – interjú
„Nem hagyhattuk ki a magyar sztorit, vonzóbbá válhatnak a hazai eszközök” – Interjú
„Nem hiszem, hogy a vagyonadó akkora veszteség lenne a gazdagoknak” – az utca emberét kérdeztük
Korábban soha nem látott elköteleződés kell a magyar euróhoz – Interjú
