Magyarország látszólag olcsó - miért érzünk mégis sok mindent drágának?
Évek óta nem nőtt olyan gyorsan az infláció Magyarországon, mint tavaly, ugyanakkor árszínvonalat tekintve még mindig az Európai Unió egyik legolcsóbb tagállamának számít hazánk. Mit hoztak az áfacsökkentések? Melyik a legdrágább, és melyik a legjobban megfizethető V4-es ország? Megnéztük a számokat.
Megjelent a Központi Statisztikai Hivatal „Magyarország” című kiadványsorozatának legújabb része, amelyben részletesen is foglalkoznak az ország gazdasági és társadalmi helyzetével. Ennek egyik legérdekesebb része a hazai árszínvonallal foglalkozó fejezet, ezt részletesebben is megnéztük.
Utoljára 2012-ben nőttek a 2018-asnál nagyobb mértékben a fogyasztói árak, a KSH elemzése szerint a 2,8 százalékos, éves inflációs rátát ellentétes hatások alakították. Mitől ugrott meg az infláció szerintük?
- a dohánytermékek jövedéki adójának szeptemberi elsejei emelésétől,
- az üzemanyagok, a tüzelőanyagokat, és az idényáras élelmiszerek átlagost meghaladó mértékű drágulásától,
- a bővülő kiskereskedelmi forgalom és a forint euróhoz képest bekövetkezett gyengülése az import drágulásán keresztül növelte a drágulás mértékét
A helyzeten némileg javított a hal és sertésbelsőség, valamint az internet-előfizetés áfakulcsának január 1-jei leszállítása, és a tartós fogyasztási cikkek árcsökkenése.
Drága élelmiszerek, drága éttermek
A ruházkodási cikkek áremelkedési üteme az egy évvel korábbival megegyezett, a többi kiadási főcsoporté az előző évinél nagyobb volt. Tavaly a szeszes italok, dohányáruk drágultak a legdinamikusabban.
A szeszes italok 3,1, a dohányáruk 8,1 százalékkal drágultak, utóbbiak elsősorban a már említett, dohánytermékekre kivetett jövedéki emelése miatt.
Az élelmiszerárak ugyancsak átlag feletti mértékben emelkedtek, de az árváltozás termékenként nagymértékben különbözött. A friss zöldségért és a burgonyáért egyformán 15, a friss hazai és déligyümölcsért 6,8 százalékkal többet kellett fizetni, mint 2017-ben. A zöldségfélék és a burgonya áremelkedése alapvetően a termelői árak növekedésének a következménye. A burgonya drágulását a Privátbankár.hu Árkosár felmérésében is észrevettük.
A főbb élelmiszerek és alkoholmentes italok közül a tojás drágulása 12, a tejtermékeké (sajt nélkül) 6,4, a kenyéré 5,2, a barom- húsé 3,7, a párizsié, kolbászé 3,6, a tejé 3,2, az alkoholmentes üdítőitaloké 2,9, a sertéshúsé 0,4 százalékos volt. A hal fogyasztói ára 0,2, a belsőségeké 3,2 százalékkal mérséklődött, miután áfakulcsuk január 1-jén 18 százalékra 5 százalékra csökkent.
A nem előfizetéses (azaz éttermi) étkezés annak ellenére drágult 5,7 százalékkal, hogy az éttermi szolgáltatás áfatartalma az előbbi termékekéhez hasonlóan változott. Korábbi cikkünkben is arra a következtetésre jutottunk, hogy a vendéglősök részben „lenyelték” az áfacsökkentést. Az árak nem csökkentek, viszont az ágazatban az elmúlt években óriási problémát jelentett a munkaerő megdrágulása és a járulékok emelkedése - az áfacsökkentésnek köszönhetően ezen a területen egyértelműen javult a helyzet. Kérdésünkre akkor Flesch Tamás, a Magyar Szállodák és Éttermek Szövetségének elnöke jelentős eredménynek nevezte azt, hogy a kormányzati döntést követően a vendéglátóhelyek sokkal inkább képesek megtartani a dolgozókat. Részletek. >>>
EU-s szinten is megugrott az infláció
Összességében egyébként az látszik a harmonizált fogyasztói árindex alapján, hogy a tavalyi évben uniós szinten 1,9 százalékra nőtt az infláció. A V4-ek közt nálunk emelkedtek a legjobban a fogyasztói árak, hiszen Lengyelországban 1,2, Csehországban 2, míg Szlovákiában 2,5 százalékos növekedést mértek. Uniós szinten a hazai infláció emelkedését csak két ország tudta megelőzni – Románia 4,1, Észtország pedig 3,4 százalékkal.
A kiadási főcsoportokat nézve felemás képet látunk, hiszen az előző évihez képest itthon a távközlés ára 5,6 százalékkal csökkent, amelynél nagyobb árcsökkenést egyedül Hollandiában mértek. Szintén drágulást mértek mind Magyarországon, mind az Európában a ruházati, a szabadidős, a lakásszolgáltatási, és a háztartási energia területén is.
Ahogy azt feljebb részletesebben is írtuk, jócskán drágultak az élelmiszerek 2018-ban itthon, olyannyira, hogy csak Romániában volt a hazainál nagyobb áremelkedés. De a vendéglátás árnövekedési ütemével is csak Bulgária és Litvánia tudott versenyezni.
Európa egyik legolcsóbb országa, de…
2018-ban a relatív árszínvonal az Európai Unió összes tagállamát tekintve 2,8-szoros eltérést mutatott, azaz ekkora különbség volt a tagországok háztartásainak fogyasztási kiadásai közt átlagosan.
A felmérés alapján Dánia, Írország, Luxemburg és Svédország a legmagasabb, Lengyelország, Románia és Bulgária a legalacsonyabb árszínvonalú tagországnak számított. 2010 és 2015 között a magyarországi árszínvonal az EU-28 átlagához képest 63,4 százalékról 57,7 százalékra csökkent, ezután növekedésnek indult és 2017-ben elérte a 63 százalékot, így Magyarország a negyedik legalacsonyabb árszínvonalú tagállamnak bizonyult.
A visegrádi országok közül Lengyelország árszínvonala az uniós átlag 56,7 százalékát érte el, míg Csehország a 68,2, Szlovákia a 69,8 százalékát. A távközlés kiadási főcsoport kivételével Magyarország a legkevésbé költséges országok közé tartozott az unióban.
Ez elsőre nagyon jól hangzik, csakhogy ahogy arról korábbi cikkünkben is írtunk, a helyzet nem ennyire egyértelmű. Az Eurostat által közzétett élelmiszer árszínvonal statisztika alapján is a legolcsóbb európai országok közé tartozik Magyarország, viszont a mediánjövedelmeket jobban megnézve az derült ki, hogy az ország valóban olcsó – csak nem feltétlenül a magyaroknak.
Az általunk készített grafikonon megnéztük, hogy a Magyarországgal egy árszínvonal-kategóriába tartozó, valamint olcsóbb országok mediánjövedelme hogyan alakult - a környező országokat tekintve csak Romániában volt alacsonyabb a háztartások bevétele:
Ugyanezekben az országokban megnéztük az Eurostat által készített „élelmiszer és nem alkoholos ital” árszínvonal-statisztikát is. Itt jól látható, hogy a hazai árszínvonal jócskán magasabb a román és a lengyel mutatónál, annak ellenére, hogy a lengyel háztartások mediánjövedelme érezhetően magasabb a hazainál
Összességében ezt a statisztikát tekintve elmondható, hogy a lengyelek és a románok örülhetnek, hiszen ténylegesen olcsóak az élelmiszerárak, míg a magyarok és a szlovákok sokszor bajban vannak, mivel a nem kiugróan magas mediánjövedelmükhöz relatíve magas árszínvonal társul.
Címlapon
Beleállt Amerika, ott is vágták a kamatot
A piaci várakozásoknak megfelelően 25 bázispontos kamatcsökkentésről döntött az amerikai jegybank, a Fed. A lépés az EKB egy héttel korábbi kamatvágása után szinte kötelező volt.
- Több száz takarító, biztonsági őr után nem fizettek sem adót, sem járulékot
- Van, aki 168 ezres nyugdíjkorrekciót kaphat novemberben
- Óriási összegek mennek nyugdíjra, mégis kísért az időskori szegénység réme
- Vádirat az amerikai katonaság ellen – a Pentagon állam lett az államban
- Matuzsálemkötvények: nem kéne Magyarországnak is kibocsátania ilyesmit?
- Ez most a legvalószínűbb forgatókönyv a Brexitre?
- Inkább mégis kevesebb újságot vesz a kormány, miután úgy döntött, hogy sokkal többet vesz
- Szijjártó egy új német céget köszöntött Magyarországon
- Megérzik a magyar autósok is a dróntámadásokat – drágul a tankolás
További cikkek
-
Trump bekeményít: még durvább büntetőintézkedések jöhetnek Irán ellen
Lényegesen szigorúbb szankciók jöhetnek Irán ellen. Tovább
-
Megvan John Bolton utódja
Új nemzetbiztonsági tanácsadót nevezett ki Donald Trump amerikai elnök Robert O'Brien személyében. Tovább
-
Közeleg a Brexit - így csábítanák haza a kivándoroltakat a lengyelek
Hazatérésre biztatja az Egyesült Királyságban élő lengyel állampolgárokat Lengyelország londoni nagykövete. Tovább
-
Még mindig népszerűbbek a "listázott" alapítványok, mint a kormány civiljei
A tavalyihoz képest megcsappant a Civil Összefogás Közhasznú Alapítvány támogatói köre és egyszázalékos bevétele, a hazai Transparency Internationalnak viszont nagyjából ugyanannyian adakoztak, de többet, mint egy éve. A soroslistára kényszerített szervezetek közül továbbra is tarolnak a jótékonysági, gyermeksegítő és állatmentő alapítványok. Tovább
-
Matuzsálemkötvények: nem kéne Magyarországnak is kibocsátania ilyesmit?
Egyesek nevettek, mások szörnyülködtek rajta két évvel ezelőtt, amikor Ausztria és Argentína száz éves lejáratú államkötvényeket bocsátott ki. A vészmadarak nagy veszteségektől óvták a vásárlókat. Azóta viszont 70-100 százalékkal felment az osztrák kötvények ára, és felére esett a másiké. Kinek van még ilyenje? Nálunk miért nincs? Tovább
-
A kormány szerint elkerülhetetlen a Paksi Atomerőmű bővítése
Ellátásbiztonsági és klímavédelmi szempontból is elkerülhetetlen a Paksi Atomerőmű két új blokkjának megépítése. Tovább
-
Hogy drágult az élet az Európai Unióban?
Egy százalékon stagnált a fogyasztói árak emelkedésének éves összevetésű üteme az euróövezetben augusztusban. Tovább
-
Ez most a legvalószínűbb forgatókönyv a Brexitre?
A megállapodás nélküli Brexit sohasem volt ennyire valószínű - mondja Juncker. Tovább
-
Izraeli választás: egyik párt sem tud kormányt alakítani
Sem a jobboldali kormányzó Likudnak, sem az ellenzéki centrista Kék-fehér pártnak nincs esélye a kormányalakításra. Tovább
-
Vádirat az amerikai katonaság ellen – a Pentagon állam lett az államban
Az amerikai professzor vádirattal felérő elemzése szerint országának katonai kiadásai elszabadultak és ez aláássa az USA azon képességét, hogy az égető nemzeti kérdések megoldására koncentráljon. Tovább
-
Több száz takarító, biztonsági őr után nem fizettek sem adót, sem járulékot
1,5 milliárd forintos csalást számolt fel a NAV. Tovább
-
Új választásra kényszerülnek a spanyolok – idén ez már a második
Nem tudott koalícióra lépni a két baloldali erő. 2015 óta ez lesz a negyedik parlamenti választás. Tovább
-
Óriási összegek mennek nyugdíjra, mégis kísért az időskori szegénység réme
Lassan a szövetségi kiadások fele szociális célokra megy, és annak is a zöme a nyugdíjkassza kipótolására. Tovább
-
Mol terminál nyílt Szerbiában
Megkezdte működését a Mol első szerbiai üzemanyag-terminálja Karlócán. Tovább
-
Az E.ON felvásárolhatja az Innogyt
Európai Bizottság bizonyos feltételekkel jóváhagyta, hogy a német E.ON felvásárolja a szintén német Innogy elosztási és fogyasztói megoldásokat kínáló üzletágát, valamint egyes villamosenergia-termelési eszközeit. Az ügylet érinti Magyarországot is. Tovább
-
Migránspárti boszorkányüldözés vs. EU-ellenes rágalomhadjárat: itt az uniós meghallgatás nemzetközi visszhangja
Zárt ajtók mögött együttműködünk, a sajtó előtt viszont már vagdalkozunk. Tovább
-
CNN: nem Jemenből, inkább Iránból indultak a drónok
Szaúdi és amerikai szakértők szerint "nagyon nagy valószínűséggel" Iránból indult a hétvégi légi támadás Szaúd-Arábia olajipara ellen és nem Jemenből, mint ahogy azt korábban valószínűsítették. Tovább
-
Legalább negyedmilliárd dollárt nyert az MNB a tavalyi aranyvásárláson
Van, aki aztán tud spekulálni. Tovább
-
Elkezdődött a bírósági csata a Brexittel
Megkezdte a brit legfelsőbb bíróság a londoni parlament ülésszakának lezárásával kapcsolatos fellebbezések tárgyalását. Tovább
-
Sokkal optimistábbá váltak a németek, mint voltak
Augusztushoz képest szeptemberben kevésbé volt borúlátó a befektetők hangulata Németországban és euróövezetben a ZEW felmérése szerint. Tovább
Videók
Utánajártunk
Privátbankár Árkosár
Hírlevél
Feliratkozáshoz kérjük adja meg e-mail címét:
Exkluzív interjúk
-
Ahol a portfoliómenedzserek szabad kezet kapnak – Köves Benedek
-
Mit tegyen most az, aki lakásra szeretne spórolni? – Török Lajos
-
Ha nincs magyar reálkamat, fektessünk más devizába – Kovács Szilárd
-
Az orosz medvéből orosz bika lesz? – Pálfi György
-
2020-2021 vízválasztó lehet a hazai bankrendszerben – Jelasity Radován
-
Nem kell félni szembemenni a piaccal – Czifra Gábor
-
Nem sikervállalkozóból, hanem sikerbefektetőből van igazán kevés – Oszkó Péter
-
Száz vállalati bankot is elbírna a magyar piac – Kovács Levente
