A jogszabály változásával az emberek szabadon dönthetnek saját gyümölcseik felhasználásáról, legyen szó lekvárról vagy pálinkáról. Így a kistermelő a saját gyümölcséből - a vásárolt gyümölcs is saját gyümölcs - vagy a kipréselt szőlő törkölyéből legálisan pálinkát főzhet.

A saját fogyasztásra szánt pálinkafőzésnél amennyiben a termelő nem adja el a gyümölcspárlatot 50 literig nem kell jövedéki adót fizetni; a főzést nem kell sehol előre bejelenteni; továbbá a pálinka előállításához használt készüléket 100 liter alatt nem kell engedélyeztetni.

A saját gazdaság helyén folytatott vendéglátás vagy falusi szálláshely-szolgáltatásnál zárjeggyel ellátott, legfeljebb kétliteres palackokból kínálható az italt.

Ha pedig valaki mégis el akarja adni az otthon vagy bérfőzésben készült pálinkát, erre is van lehetőség. Az eladásra szánt pálinkánál vagy ötven liter feletti mennyiség főzésénél továbbra is a régi szabályozás érvényes, tehát ugyanannyi jövedéki adót kell fizetni, mint eddig a kereskedelmi főzdéknek.

A törvénymódosítás elsősorban arra szolgál - emlékeztetnek a minisztériumban -, hogy "megkönnyítse  a szomszédok, vendégek kínálására szánt gyümölcspálinka főzését, lehetővé tegye a frissen fel nem használt gyümölcs, a kipréselt szőlő törkölyének házi hasznosítását. A pálinkafőzés segít a takarékos és gazdaságos paraszti gazdálkodás fenntartásában, nem veszik kárba ugyanis a lehullott gyümölcs, tiszta marad a porta" - írják.

Emellett a pálinkafogyasztás a magyar kultúra része, vidéken ma is az emberi élet fordulóihoz (születés, keresztelő, lakodalom, temetés) vagy az esztendő jeles ünnepeihez kötődik.   A vidékfejlesztési tárcánál azt is aláhúzzák: meg kell szüntetni azt a gyakorlatot, hogy a hatóság a kisembereket zaklatja a pálinkafőzés miatt, a milliós, milliárdos kárt okozó bor- és szeszpancsolók tevékenysége fölött ugyanakkor szemet huny.

Béndek József, a Vám- és Pénzügyőrség (VP) országos parancsnoka nemrégiben egy sajtótájékoztatón arról beszélt, hogy fel kell készülni a pálinkafőzéssel kapcsolatos jogszabályváltozásra is; a minőséget és az előállított mennyiséget is szeretnék kontroll alatt tartani, nem volna jó ugyanis, ha e hungarikum megítélése romlana.

Magyarországon a kereskedelmi célból előállított pálinka mennyisége évente mintegy 1,5-2,0 millió liter. Ez kevesebb, mint a bérfőzés keretében előállított évi 5 millió liter pálinka.  A korábbi adatok szerint a kereskedelmi főzésű pálinkák fogyasztása évente mintegy 10 százalékkal nő, ezzel párhuzamosan, a bérfőzés volumene évente 10 százalékkal csökken.

Az egy főre eső magyar szeszesital-fogyasztás tiszta szeszre vetítve évente 3,0-3,5 liter körül mozog. A kereskedelmi forgalomba kerülő pálinkákból az egy főre jutó éves fogyasztás 1,5 deciliter.