Húzóágazattá válhat a baromfitartás a Baromfi Termék Tanács elnöke szerint, ehhez azonban a következő 7 évben, főként uniós forrásból 320 milliárd forintos fejlesztésre van szükség.
Csorbai Attila az MTI-nek elmondta: a hazai baromfitartó telepek nagyobb része a 70-es években épült, mára elavult, elengedhetetlen a felújításuk és a versenyképesebb technológiák alkalmazása.
A tanács szakemberi által kidolgozott átfogó stratégiai terv szerint hét év alatt, 2020-ig fokozatosan megvalósuló korszerűsítés költségei gyorsan megtérülhetnek.
Az ágazat korszerűsítése más ágazatokat is kedvezően érinthet. Az elnök a baromfiágazat fellendítésének gyorsítására kedvezőnek nevezte, hogy az agrártárca az idén a tavalyi keretet duplájára emelve 8 milliárd forintot juttat állatjóléti támogatásra.
A baromfihús iránt világszerte, így Magyarországon is nő a kereslet, az egy főre jutó évi 34 kilogrammos fogyasztással a sertést megelőzve ma már a baromfi alapú termékekből fogyaszt a magyar vásárló a legtöbbet.
A baromfiágazat a termékeinek 30-35 százalékát exportálja, tavaly 250 milliárd forint értékben adott el külpiacra, ami az élelmiszeripari export 6,2 százalékát jelenti. Az ágazat 50-60 ezer ember megélhetését biztosítja. Az élelmiszeripari ágazatok között egyedüliként a baromfifeldolgozó üzemek döntő többsége magyar tulajdonú - hívta fel rá a figyelmet Csorbai Attila.
A vidéki, nagyvárosi lakások 90 százaléka elérhető, Budapesten viszont már a fele sem, az egyetemisták számára. 
Lerántotta a leplet: ezzel zsebelte be az idei díjakat az Erste profija
A magyar sztori jó és a forint erősődésén keresztül megfelelő dezinflációs folyamatok indultak el
