A tehenek és a birkák miatt következhet be a páratlan katasztrófa

Nagyon komoly változtatásokra lesz szükség a World Resources Institute tanulmánya szerint, hiszen több milliárdnyi embert kell ellátni majd anélkül, hogy bekövetkezzen a klímakatasztrófa .

Nehéz lesz kivitelezni

Mezőgazdasági tevékenység már így a szárazföld körülbelül 40 százalékán zajlik, és az emberiség teljes üvegházhatást okozó gázkibocsátásának negyedéért felelős. Csakhogy 2050-re a várakozások szerint közel 10 milliárdan lesznek a Földön, ráadásul egyre többen engedhetik meg maguknak a gyakoribb húsfogyasztást, így óhatatlanul arra kell készülnünk, hogy nőni fog a károsanyag-kibocsátás mértéke.

Óriási erdőirtás jöhet

Ha minden úgy maradna, mint most, 2050-re 56 százalékkal több kalóriát kéne előállítani, mint 2010-ben, és hogyha ezt a tenyésztők és gazdálkodók úgy akarnák elérni, hogy további erdőket irtanak ki, akkor India kétszeresének megfelelő területről vágnának ki fákat. Ez ahhoz vezetne, hogy biztosan nem sikerülne tartani az ENSZ által betervezett maximum 2 fokos globális felmelegedést még úgysem, hogyha drasztikusan lecsökkentik a járművek és a gyárak kibocsátását, mivel minden kivágott fa révén nőhet a levegőbe kerülő szén-dioxid mennyisége.

Hatékonyabban kell termelni

A jelentés készítői szerint az teljesen irreális, hogy a vegetáriánus életmód világszinten igazán népszerűvé váljon, viszont az komoly segítség lenne, hogyha Európában és Amerikában, a két legnagyobb marha- és birkafogyasztó kontinensen mindenki csak 1,5 adag (kb. 200 gramm) ilyen húfélét enne hetente. A kutatók reményei szerint így többen ennének szárnyasokat, amiért a Föld is hálás lenne, ugyanis ugyanannyi csirkehús előállítása több mint 85 százalékkal kevesebb káros anyagot termel.

Emellett a kutatás készítői azt vetik fel a krízis potenciális megoldásaként, hogy jobban kell vigyázni a termőföldre is és hatékonyabban megművelni, például Brazíliában a legjobban menedzselt gazdaságok négyszer annyi marhahúst tudnak előállítani ugyanakkora területen, mint a legrosszabbak, csupán a trágyázási technikák fejlettsége és az egészségesebb szarvasmarhák miatt. Ha jelentősen csökken a terület, akkor pedig olyan terményeket kell kifejleszteni, amelyek ugyanakkora területen több termést hoznak.

A jelenleg meglévő farmokon például úgy lehetne csökkenteni a kibocsátást, hogyha kevesebb nitrogénalapú trágyát használnának, valamint kutatók dolgoznak egy olyan étrend-kiegészítőn, amelytől kevesebbet büfögnek majd a tehenek.

Pénzkérdés

Mindezek megvalósításához leginkább pénzre van szükség, ezért a jelentés készítői azt akarják elérni, hogy nemzetközileg is támogassák olyan műtrágyák gyártását, amelyek nem ennyire károsak, valamint a génszerkesztéssel ellenállóbb növények kifejlesztését. Az elmúlt három évben 51 ország összesen 570 milliárd dollárt költött az élelmiszergyártás fejlesztésére, ennek keretében készült ez a tanulmány is.

(New York Times)