Agrártámogatások: hármas válaszút előtt Magyarország - interjú Czerván Györggyel

Azt lehet-e már tudni, hogy a KAP 2014-2020 közötti időszakban melyik kalkulációs módszert használjuk, illetve áttérünk-e az alaptámogatási rendszerre a mostaniról? Ha igen, akkor mikor?

Czerván György

Először is 2014 egy átmeneti év lesz, tehát ilyen szempontból nem vagyunk kényszerben. Bizonyos döntéseket azonban az év végéig szeretnénk meghozni. Most dolgozunk a hatástanulmányokon és a részletszámításokon, a végrehajtási rendelkezések most vannak születőben Brüsszelben. Tehát ezeknek az ismeretében lehet a pontos számításokat elvégezni, most előzetes számításokat készülnek, és ezt akarjuk majd év végével mindenképpen a kormány elé vinni és eldöntetni, hogy milyen irányba megyünk. Tehát jövőre nem lesz semmilyen változás.

Időben több lehetőségünk is van az átállásra, amennyiben úgy döntenek?

Igen, három opció van. Az egyik, hogy 2015-ben térünk át az alaptámogatási rendszerre, vagy 2018-ban, vagy 2020-ig maradunk a mostani rendszerben. Minden opciónak van gazdasági és politikai előnye és hátránya is, ezért kell elvégezni a számításokat, hogy a kormány el tudja dönteni majd.

Azért is fontos kérdés, mert az új földtörvény miatt nagy átrendeződés várható. Lesznek, akik csak a következő időszakban jutnak földhöz, lesznek, akik még több földön gazdálkodnak majd, nekik pedig nem mindegy, hogy mekkora területre kapnak támogatást.

Ez egy fontos érv pro-kontra a rendszer bevezetésének az időpontja mellett. A kérdés az, hogy a földtörvénynek akarunk-e nagyobb kifutási időt adni, mert akkor az a jó, ha a mostani rendszer marad minél tovább - vagy mielőbb át akarunk térni az új rendszerre. Ezeket alaposan kell mérlegelni. Van megoldás technikailag arra is, ha valaki a kiosztás után kezd gazdálkodni, akkor a nemzeti tartalékból támogatási jogosultságot kaphat majd, de nyilván annak a mértéke korlátozott lesz.

Mikorra várható konkrétum?

Azt szeretnénk, hogy december közepéig a főbb csapásirányokról a tagállami kompetenciába tartozó döntések megszülessenek.

Ha már itt tartunk: a kisgazdaságok támogatási rendszerének bevezetését a tagállamok dönthetik el. Mi bevezetjük-e ezt a támogatási formát?

Mindenképpen be fogjuk vezetni. Az egész rendszer bonyolultabb lesz, mint a mostani, holott az volt a cél, hogy egyszerűbb legyen. Ez az egy pont, ahol tényleg egyszerűsítés lesz, tehát mindenképpen élünk vele. El lehet dönteni, hogy adott terület esetén a normál rendszerben jut több támogatáshoz a gazdálkodó, vagy az egyszerűsítettben, mert ennek van egy felső határa, 1250 euró üzemenként és évente. Ezt egyébként ki lehet számolni, nagyjából 3,5-4 hektárnál van az a válaszvonal, ameddig megéri az új támogatási forma. Természetesen a gazdálkodó akár 6-8 hektárra is mondhatja, hogy neki megéri, cserébe nem kell a zöldítéssel foglalkoznia. Ebben a támogatási formában ugyanis mentesülnek a zöldítési kötelezettség alól.

Ez a támogatás mennyi termelőt érinthet, 20-25 százalékot?

Mi többel számolunk. Azt nem szabad elfelejteni, hogy ebbe a rendszerbe, egyszer, 2015. október 15-ig lehet bejelentkezni, kijelentkezni viszont bármikor. Ha kinövi magát a gazdaság, úgy már jobban megéri a másik rendszer szerint gazdálkodni. Mi úgy kalkuláltunk, hogy a regisztrált csaknem 180 ezer termelőből legalább 60 ezren ezt a rendszert fogják választani.

Az Agrár-vállalkozási Hitelgarancia Alapítvány vezetője azt nyilatkozta a Privátbankárnak, hogy az MNB Növekedési Hitelprogramjának hatására megnőtt a beruházások aránya az ágazatban. Nyilván ehhez pénz kell, és minél olcsóbban. Hogyan lehetne még jobban felfuttatni a beruházásokat?

Az ágazati beruházások további növeléséhez a mezőgazdasági termékek iránti keresletet kell megfelelő szinten tartani, lehetőség szerint növelni, Ennek több eszköze is lehet, például piacszabályozó eszközök, és az uniós állami támogatási szabályokkal nyújtott állami támogatások.

Ezek milyen eszközök lehetnek?

Piacszabályozó eszközök lehetnek például a forgalomba hozatali minőségi követelmények előírása, hatékony minőségellenőrzéssel. Ide tartozik az eredetvédelem is. Emellett fontos a szürke-, illetve a feketegazdaság visszaszorítása, aminek az egyik eszköze lehet a fordított áfa, ilyen van a gabonánál. Ezt jó lenne kiterjeszteni a sertéstartókra is. Erősíteni kell a külgazdasági kapcsolatokat, és ehhez kapcsolódik, hogy itthon államilag finanszírozott marketingprogramokat kell indítani, mondjuk a Magyar Turizmus Zrt. szervezésében.

És az állami támogatások?

Az egyik cél, hogy a 2014-2020-as időszakban a rendelkezésre álló forrásokon belül a közvetlen mezőgazdasági célú beruházási támogatások részarányát növeljük. Szintén növelni kell az élelmiszer-ipari beruházási támogatásokat. November közepén indul egy már bejelentett hitelprogram 6 milliárd forintos kerettel, amihez a minisztérium 50 százalékos kamattámogatást ad. Ezeken kívül a kedvezményes beruházás finanszírozási programok további folytatása,  lehetőség szerinti kibővítése innovatív pénzügyi eszközökkel is cél.  Vagyis uniós forrásból finanszírozott pénzalapok, amelyből a nem bankképes ügyfelek is hozzájuthatnak fejlesztési forrásokhoz tőkejuttatás vagy hitel formájában.

Nem rég azt nyilatkozta, elképzelhető, hogy még idén újabb forrásokra lehet pályázni. Milyen források nyílhatnak meg?

Itt arról van szó, hogy az Új Magyarország Vidékfejlesztési Programon belül a 2007-2013-as időszak forrásait 100 százalékosan le akarjuk hívni, le akarjuk kötni. És akkor nyitunk meg új jogcímeket, amennyiben szabadulnak fel forrásaink a már odaítélt támogatásokból. Ha már valamilyen odaítélt támogatásokat visszaadnak, mert nem tudják, vagy nem akarják megvalósítani, akkor ezeket is el akarjuk költeni, le akarjuk kötni. Akkor elképzelhető, hogy élelmiszeripar-fejlesztési programot indítunk be és gépi technológia tekintetében pedig állattenyésztést érintő gépi technológiai, például takarmányozással kapcsolatos fejlesztéseket támogatunk.

Hogy látják, lesznek ilyen források? Nagyságrendileg mekkora összegről van szó?

Azt mondhatom, hogy biztosan lesz ilyen. Úgy néz ki, hogy ez meg fog valósulni a közeli napokban. A lista most készül, hogy miket tudunk ebbe belevenni. Az összeget még nem árulhatom el.

A zöldség-gyümölcs ágazati stratégiáról hamarosan dönt a kormány. A program cselekvési tervében olyan adó- és járulékrendszer kialakítását tűzték ki célul, amely egységes adóterhelést jelentene az ágazatnak. Ez mit jelent?

A zöldség-gyümölcs ágazatban az idénymunka elég jelentős, az ágazat nagyon élőmunka-igényes. A kormány célja, , hogy az élőmunka adóterheit csökkentse. Az idénymunka szabályozását is úgy alakította ki a kormány,  hogy azt a lehető legkönnyebben lehessen kezelni.

Mártonffy Béla, a Fruit-Veb Magyar Zöldség-Gyümölcs Szakmaközi Szervezet elnöke szerint akár 100 ezer új munkahelyet is lehetne teremteni az ágazatban, természetesen fejlesztések után. Reális ez a szám?

Igen a százezer valós szám. Természetesen ez csak úgy lehet, ha a mostani 2,5 millió tonnás éves termésmennyiséget sikerül 1 millió tonnával növelni. Nagyon jó adottságaink vannak, ráadásul korlátlan a piaca a  magyar zöldségek, gyümölcsöknek, amelyeknek a minősége, az íz-, aromaviláguk kimondottan jó. Nincsen kvóta az Unióban, a keleti piacok is igénylik ezeket a termékeket, tehát van rájuk fizetőképes kereslet.