Egyre kevesebb zöldséget és gyümölcsöt eszünk - lenyomják a hiperek a kofákat?

A friss zöldség és gyümölcs továbbra is a legkedveltebb élelmiszerek közé tartozik Magyarországon, és ennek nyomán minden magyar család asztalára kerül is.

Ritkábban kevesebbet

A  GfK Hungária Piackutató Intézet felmérése szerint a vásárlói kör stabil, ugyanakkor az elmúlt évek tendenciái azt mutatják, hogy a magyar háztartások mind zöldségből, mind gyümölcsből összességében és alkalmanként is kevesebbet, ráadásul ritkábban vásárolnak.

Miből, mennyit?

Egy átlagos háztartás egy év alatt közel 70 kilogramm gyümölcsöt és 130 kilogramm zöldséget vett tavaly. A legintenzívebb zöldség- és gyümölcsvásárlók az idősebb, 50 évnél idősebb háziasszony által vezetett, valamint a magasabb jövedelemmel rendelkező háztartások - derül ki a GfK felméréséből.

A gyümölcsök népszerűségi listája az egyes fajták egy év alatt vásárolt mennyiségi és forgalmi részesedése alapján, 2013 (az adatok százalékban kifejezve). Forrás: GfK

A háztartások beszerzési forrásai közül a hagyományos kereskedelmi csatornák (piacok, utcai árusok, zöldség- és gyümölcsboltok, kistermelők) továbbra is fontos szerepet játszanak: otthoni fogyasztásra mind a zöldség-, mind a gyümölcsmennyiség közel 40 százalékát itt szerzik be.

A gyümölcs esetében a hagyományos csatornák részesedése évek óta stabil, a hipermarketek csökkenő piaci részesedését leginkább a diszkontok, hazai láncok, valamint a független kisboltok ellensúlyozták tavaly.

Hol vesszük a krumplit?

A zöldségpiacon a hagyományos beszerzési helyek fontossága ellenben csökkenőben van és a modern kereskedelmi csatornák (szupermarketek, hipermarketek, valamint diszkontok) szerepe erősödik.

A hagyományos piacokat, zöldségeseket és a kistermelői helyeket a nagyobb városokban élő háztartások kedvelik, hiszen nekik nincs, vagy kisebb mértékben van lehetőségük saját maguknak megtermelni a friss zöldséget és gyümölcsöt.

Míg a budapesti háztartások kétharmada vásárolt gyümölcsöt a szakosodott helyeken 2013-ban, addig az 5000 főnél kisebb településeken élők körében ez az arány kevesebb, mint negyven százalék volt.

Mi a kedvencünk?

Friss gyümölcsöt 2013-ban átlagosan másfél hetente vásároltak a háztartások és egy-egy alkalommal közel 2 kilogrammot. Slágernek továbbra is az alma és a banán számít, amelyekből a háztartások évente átlagosan 10-11 alkalommal tesznek kosarukba. E két gyümölcsfajtán kívül a barack, a narancs és a dinnye tartozik a legkedveltebb és legnagyobb arányban fogyasztott gyümölcsök közé.

Ez az öt gyümölcsfajta adja a háztartások által vásárolt éves mennyiség több mint 70 százalékát.
Befőzéshez fogy a legtöbb gyümölcs

A háztartások által gyümölcsre fordított kiadások havi megoszlásából az látszik, hogy a legtöbbet tavaly csakúgy, mint máskor is a nyári hónapokban költöttek a vásárlók. Ekkor a befőzéshez is használt nyári idénygyümölcsökre (eper, cseresznye, meggy, illetve barack), valamint dinnyére költik a legtöbbet.

A téli hónapokban pedig a déligyümölcsök forgalma nő meg. Míg az év egy átlagos hónapjában minden hatodik háztartás vásárol gyümölcsöt a hagyományos beszerzési helyeken, addig a nyári csúcsszezon hónapjaiban a piacok, utcai árusok, illetve zöldségesek vásárlói bázisa megugrik, és havi szinten minden negyedik háztartás vesz gyümölcsöt ilyen szakosodott helyen.

Primőrök

A zöldségek iránti kereslet a friss zöldségek megjelenésével – az április, május és júniusi hónapok alatt – nő meg a leginkább. Friss zöldségfélét a gyümölcsnél gyakrabban, átlagosan hatnaponta vásárolnak a háztartások, alkalmanként 2,1 kilogrammot.

Zöldségek népszerűségi listája az egyes fajták egy év alatt vásárolt mennyiségi és forgalmi részesedése alapján, 2013 (az adatok százalékban kifejezve)

A zöldségek közül paprika és paradicsom kerül leggyakrabban a bevásárlókosárba, de mennyiségben és értékben is a burgonya vezeti a zöldségfélék toplistáját, hiszen ez adja a vásárolt zöldségmennyiség harmadát.