• A jelentős lehűlés és az ukrán energiainfrastruktúra elleni lehetséges következő orosz támadások miatt az ukránoknak fel kell készülniük újabb rendkívüli áramszünetekre - jelentette ki Denisz Smihal ukrán miniszterelnök a pénteki kormányülésen. "Az új év első öt napjában az ellenség két támadást hajtott végre drónokkal, amelyek következtében termelő létesítmények és főhálózatok rongálódtak meg. Az energiaszektor ágyúzása keleten, valamint délen is folytatódott" - fejtette ki a kormányfő. Hozzátette, hogy az enyhe időjárás és az ünnepek miatt csökkent a fogyasztás, aminek köszönhetően néhány napig nem volt leállás. Szavai szerint viszont már csütörtökön nőtt a fogyasztás, ezért a középső és keleti régiókban, valamint Odesszában, Lvivben és Dnyipróban ismét tervezett leállásokat ütemeztek be. Péntek délelőttől ezt az egész országra kiterjesztették. "Péntektől jelentős lehűlés várható. A fogyasztás ennek megfelelően nőni fog, így az energiarendszer hiánya is" - jelentette ki.

• Kijevi látogatást is fontolgat hamarosan kezdődő diplomáciai körútja során Kisida Fumio japán miniszterelnök - ezt ő maga jelentette be pénteken, beszámolva Volodimir Zelenszkij ukrán elnökkel aznap folytatott telefonbeszélgetéséről. Mint mondta, Volodimir Zelenszkij meghívta az ukrán fővárosba, és Kisida Fumio vele is tudatta, hogy "bizonyos tényezők figyelembevétele" mellett gondolkodik a látogatáson. A beszélgetésben Kisida Fumio ismét Japán egyértelmű támogatásáról biztosította Kijevet, elítélte Oroszország Ukrajna elleni háborúját, és ígéretet tett az ukrán nép támogatására különösen a téli időszakban. Kisida Fumio hétfőn kezd diplomáciai körutat, amelynek során a tervek szerint látogatást tesz Franciaországban, Olaszországban, az Egyesült Királyságban és az Egyesült Államokban is. A japán kormányfő azt is elmondta, hogy Tokió a világ legfejlettebb iparú országait tömörítő G7 csoport soros elnökeként is keresni fogja az Ukrajnával folyó együttműködés fejlesztésének lehetőségeit.

• Németország negyven Marder típusú páncélozott harcjárművet szállít Ukrajnának 2023 első negyedében - közölte a német kormányszóvivő pénteken, egy nappal Olaf Sholz kancellár és Joe Biden amerikai elnök telefonbeszélgetése után. "Az első negyedévben készen fog állni negyven jármű, és elküldhetjük őket Ukrajnának", miután az ukrán kezelők nyolchetes kiképzést kapnak - jelentette ki Steffen Hebestreit a kormány szokásos pénteki sajtótájékoztatóján. Joe Biden és Olaf Sholz csütörtökön jelentette be, hogy gyalogsági harci járműveket küldenek Ukrajnának, hogy támogassák az ukrán csapatokat az orosz erőkkel szemben, de nem közölték sem a számukat, sem a szállítás menetrendjét. "Eljött az ideje, hogy nyugati technológiájú, védelmi harcjárműveket küldjünk" - mondta Hebestreit. Hozzátette, hogy a szövetségesek között december közepe óta folytatott intenzív tárgyalások eredményeként született meg ez a döntés, amely minőségi ugrást jelent az Ukrajnát segítő fegyverszállításban.

• Az Egyesült Államok a tervek szerint 25 milliméteres gépágyúval, egy 7,62 milliméteres géppuskával és páncéltörő rakétákkal felszerelt, Bradley típusú gyalogsági harcjárműveket, Németország pedig 20 milliméteres löveggel ellátott Marder páncélosokat szállít Kijevnek.

• Az európai szövetségesek korábban szovjet gyártmányú harckocsikat szállítottak Kijevnek, de Ukrajna többször kérte, hogy nyugati harceszközökhöz is hozzájusson. Berlin eddig elutasította ezt a kérést, arra hivatkozva, hogy egy ilyen döntést a nyugati szövetségesekkel egyeztetve kell meghozni, és a NATO-nak nem szabad közvetlenül belekeverednie a háborúba.

• Németország mindazonáltal már korábban is jelentős katonai segítséget nyújtott Kijevnek: egyebek között tarackokat, Gepard önjáró légvédelmi ágyúkat és egy IRIS-T föld-levegő rakétarendszert szállított az ukrán hadseregnek, és ez utóbbi fegyverzetből idén további hármat küld.

• Szerdán Emmanuel Marcon francia elnök jelentette be, hogy országa AMX-10 RC típusú, francia gyártmányú könnyű harckocsikat szállít Ukrajnának.

• Kijev a következő szakaszban 120 milliméteres löveggel felszerelt Leopard 2 támadó harckocsikat kér, de Németország eddig ezt elutasította.

• Parlamenti illetékesek szerint a szövetségesek január közepén egyeztetnek a Kijevnek nyújtandó segítségről.

• Az ukrán tüzérség nem állt le az Oroszország által egyoldalúan kihirdetett fegyvernyugvás életbe lépését követően - jelentette ki Igor Konasenkov altábornagy, az orosz védelmi minisztérium hivatalos szóvivője pénteken. "Annak ellenére, hogy az orosz hadseregcsoportosulás ma, január 6-án, moszkvai idő szerint 12 órától betartja az általa egyoldalúan meghirdetett tűzszünetet, a kijevi rezsim folytatta az orosz csapatok állásainak lövését" - jelentette ki a szóvivő. Vlagyimir Putyin orosz elnök csütörtökön egyoldalúan 36 órás tűzszünetet rendelt el a fronton az ortodox karácsony alkalmából, amelynek betartására az ukrán felet is felhívta. Volodimir Zelenszkij ukrán államfő a fegyvernyugvást elutasította. Az oroszok által meghirdetett tűzszünetet az ukránok csapdának tartják, amivel Putyin időt akar nyerni. Szerintük a békés rendezéshez az vezetne, ha kivonulnának az orosz csapatok Ukrajnából. Zelenszkij szerint, ha ezt nem teszik meg, akkor az ukrán hadsereg fogja őket kisöpörni.

• Kelet-Ukrajnában Kramatorszk városát heves tüzérségi támadás érte, annak ellenére, hogy Oroszország karácsonyi tűzszünetet rendelt el, és más térségbeli városokban is folytatódtak az orosz rakétatámadások – írta a Reuters pénteken.

(MTI, Reuters)