Így lett egyre több disznó Magyarországon

Horváth István közölte, pontos adatokat azután tud mondani, miután 2016-ban felmenő rendszerben a tenyészkocáknál bevezetik az egyedi nyilvántartást. Ettől kezdve a kocák tenyésztési adatai követhetőkké válnak, ezzel tovább csökken majd a sertéságazatban a feketegazdaság aránya, amely a becslések szerint 2013-ban 40 százalék körül volt - mondta a kormánybiztos.

A feketegazdaság kifehérítése 2014-ben az élősertésnél és félsertésnél az 5 százalékos általános forgalmi adó bevezetésével indult, amelyet 2016. január 1-jén a tőkehúsra is kiterjesztenek. Horváth István hozzátette: ennek alapján 16-18 százalékos árcsökkenésnek kell bekövetkeznie a tőkehúsnál, amelynek a családoknál kell maradnia, ezért komoly ellenőrzéseket fognak bevezetni.

Fekete vágás sem éri meg

Úgy vélte, az egyedi nyilvántartás és az áfa-csökkentések miatt csak azoknak lesz érdemes gazdálkodni, akik átláthatóan termelnek. Hozzátette: a vágóhidaknak sem lesz érdeke feketén vásárolni, 5 százalékos áfa mellett ugyanis már érdemes mindent átláthatóan végezni.

Elmondta, tudnak olyan, több ezer sertést feketén hízlaló és értékesítő telepekről, amelyeket az említett intézkedések hatására felszámolnak. Kiemelte, nem minden gazdasági szereplő örül annak, hogy tovább akarják fehéríteni a gazdaságot, hiszen több tízmilliárd forint cserél gazdát feketén a sertéságazatban.

Horváth István az ágazat szempontjából kiemelte azt is, hogy a korábbi 6 milliárd forint támogatás 2015-ben 17,5 milliárd forintra, 2016-ban pedig 19 milliárd forintra nő. Fontos feladatnak nevezte, hogy az importhús helyett jó minőségű magyar termék kerüljön a családok asztalára. Adatai szerint az ágazatban 2015-ben mintegy 30 százalékot tesz ki az import aránya, ami 1-1,5 millió sertés behozatalával megegyező.