A jelentés szerint a növénybiztosításoknál a díjfizetés tavaly az előző évhez képest 3,6 százalékkal nőtt és meghaladta 13,6 milliárd forintot, a kárfizetés 6,6 milliárd forint volt, amely 36,5 százalékos növekedés 2018-hoz képest.
Az állatbiztosítási ágazat 2019. évi díjbevétele 540 millió forintot tett ki, a kárfizetés 250 millió forintot ért el, a díjfizetés 10,6 százalékkal csökkent, míg a kifizetés 50 százalékkal nőtt az előző évhez képes. A vagyon- és felelősségbiztosítások díjelőírása 1,4 milliárd forint, kárfizetése 682 millió forint volt.
A mezőgazdasági biztosítások átlagos kárhányada 2019-ben 48 százalékos volt, a növénybiztosításoké 48,2 százalékos, az állatbiztosításé 46,2 százalékos, a vagyon- és felelősségbiztosítás kárhányada 46,4 százalékot tett ki, minden fő kategóriánál növekedett az előző évhez viszonyítva.
A nem díjtámogatott növénybiztosításoknál a jég-, tűz- és viharkárra kötöttek legtöbben biztosítást. A jég és tűz kockázati tényezőknél 37,7 százalékos, a vihar esetén 28,7 százalékos kárhányad keletkezett tavaly.
Az elemi károktól félnek a legjobban
Az állatbiztosítások esetében tavaly továbbra is az elemi károkra kötöttek leginkább biztosítást a gazdálkodók, így 264,6 millió forint folyt be, amelyből 36 millió forint került vissza a termelőkhöz kárfizetésként. A betegség- és balesetbiztosítások kárhányada 75,7 százalékot tett ki, az egyéb járványos megbetegedéseké pedig 82,3 százalék volt 2019-ben.
A vagyon- és felelősségbiztosításoknál 2019-ben az előző éveknek megfelelően a mezőgazdasági vagyonbiztosítások domináltak. A befolyt díjelőírás 1,5 milliárd forint volt, amelyből 682 millió forint kártérítési összeget fizettek ki a biztosítók a termelők részére, így a kárhányad 46,4 százalékos volt.
A miniszter indulatosan reagált az ICC döntésére.
