A nagyobb mezőgazdasági vállalkozásoknak mindössze 5 százaléka képes nagy számban fogadni új munkavállalókat, a szabad feladatkörök betöltése pedig elsősorban a mezőgazdaságot korábban elhagyó munkaerő részleges visszatérésétől várható.
A mezőgazdaságban történő elhelyezkedés lehetőségeit erősen korlátozza, hogy a szektorban rendkívül magas az őstermelők és mikrovállalkozások száma. Az idénymunkásokat nagyobb számban felszívni képes vállalkozások közül ugyanakkor a Trenkwalder mintegy 650 vállalkozást mért fel az elmúlt napokban. A kutatás adatai szerint ebben a körben is csupán 5 százalék körül jelezték vissza, hogy nyitottak a munkaerő-felvételre ebben az idényben.
Az agráriumon belül az állattartással és –feldolgozással foglalkozó cégek (a halgazdaságokat is beleértve) stagnálnak, sőt, bizonyos esetekben leépítenek, mivel a válság a húsfogyasztás alakulását is negatívan érinti. Ebben a körben egyedül a baromfival foglalkozó vállalkozások jelenthetnek lehetőséget komolyabb munkaerő-felszívásra.
Mit hozhat a koronavírus a mezőgazdaságban? Részletek korábbi cikkünkben.
A növénytermesztési ágazatokban főként a szabadföldi zöldségtermesztés és a gabonatermesztés területén lehet szükség pótlólagos munkaerőre. A gyümölcstermesztés területén az idénymunkások iránti igényt az idei évben sok esetben visszafogja majd az a tény, hogy a kései fagyok miatt számos gyümölcsösben a szokásosnál kevesebb munkaerőre lesz szükség. Az olyan speciális területek is, mint a gombatermesztők, a válság nagy veszteseinek számítanak. A gombakereslet többségét ugyanis az éttermek és hotelek biztosítják, kiesésükkel a szektor 60 százalékos piacot vesztett, ezért a munkaerőre itt sincs igény.
Nem valós alternatíva
„A munkaerő mezőgazdaságba átáramlásának további korlátja, hogy ezek a munkák sok esetben nehéz fizikai terheléssel, nagyfokú monotonitással, és az időjárásnak való fokozott kitettséggel járnak. Emiatt irodában vagy vendéglátó-helyen foglalkoztatott munkavállalók számára nem jelentenek valós alternatívát – mutat rá Nógrádi József, a Trenkwalder kereskedelmi igazgatója. – Az agrárium számára az egyetlen reális tartalékot azok a ’pályaelhagyók’ képezhetik, akik korábban már szereztek tapasztalatot ezen a területen, ám az elmúlt időszakban a logisztikában, szállítmányozásban, gyártósorok mellett vagy az építőiparban vállaltak munkát a fővárosban vagy más nagyobb városban. Közülük most sokan hazatérnek, hogy ott vészeljék át a krízis hónapjait.”
A munkaerőnek a mezőgazdaságba történő visszaáramlása érdekében két fontos lépést kell ösztönöznie az államnak. Egyrészt célszerű csökkenteni az országban jelen lévő külföldi munkavállalók mintegy 60 ezer fős létszámát, amelynek egy részét az agráriumban foglalkoztatják - a jelenlegi körülmények között viszonylag drágán, gyakran teljes ellátás mellett. Másrészt az egyszerűsített foglalkoztatás lehetősége mellett további kedvezményekkel kell biztosítania azt, hogy a mezőgazdasági munka reális alternatíva lehessen a más hazai szektorokból visszatérő munkaerő mellett azok számára is, akik most munkájuk megszűnése miatt külföldről térnek haza ideiglenesen vagy véglegesen, és alternatív munkalehetőség híján szintén a munka nélküliek táborát, ezen keresztül az ellátórendszer terheit növelik.
„Azoknál a mezőgazdasági cégeknél, amelyek szeretnének lojális és tapasztalt munkaerőhöz jutni, nagy szerep jut a gondos munkaerő-kiválasztásnak is. E nélkül a folyamatnak jobbára csak vesztesei lehetnek: a munkavállaló teljesítményével és hozzáállásával elégedetlen gazda, a munkájával elégedetlen és az első adandó lehetőséggel tovább álló munkaerő, és nem utolsó sorban az állam, amely hiába nyújtott támogatást a folyamatban, legfeljebb részsikereket tudott elérni” – tette hozzá a Trenkwalder szakértője.
Semmilyen Ukrajnának kedvező döntést nem fognak támogatni. 
