Mi történt a kukoricával - miért lassult le ennyire a magyar mezőgazdaság?

Az állattenyésztés bővülő kibocsátása és az emelkedő árak miatt a mezőgazdaság kibocsátási értéke 2015-ben folyó áron az előző évi szinten maradt. A bruttó hozzáadott érték volumene is csökkent a munkaerő-ráfordítás bővülése mellett.

Minden a kukorica hibája

2015-ben a tavalyihoz képest a növénytermesztés kibocsátásának volumene 8,6 százalékkal csökkent az első előzetes adatok szerint. Jelentősen, 30 százalékkal visszaesett a kukoricakibocsátás, a csökkenés egyrészt a magas előző évi bázissal, másrészt a növények számára kedvezőtlen száraz időjárással magyarázható.

A főbb kalászosok volumene (a zab kivételével) azonban emelkedett, összességében a gabonafélék kibocsátása 14 százalékkal mérséklődött. Az ipari növények kibocsátása 6,4 százalékkal csökkent, főként a repce, a dohány és a cukorrépa alacsonyabb volumene miatt. A takarmánynövények volumene 11, a burgonyáé 15 százalékkal csökkent, a kertészeti termékeké viszont 2,9 százalékkal bővült. A gyümölcstermés volumene 4,3 százalékkal csökkent, 26 százalékos drágulás mellett.

A tejárakon múlt

Az élő állatok kibocsátása 6,7, az állati termékeké 3,5 százalékkal bővült, az állattenyésztés teljes termelési volumene összességében 5,6 százalékkal emelkedett. A baromfi, a sertés, a szarvasmarha, az állati termékek közül pedig a tej kibocsátása is nőtt. Utóbbi jelentős áresése az egész termékcsoport árszínvonalát mérsékelte.

A mezőgazdasági ágazat (szolgáltatásokkal és másodlagos tevékenységekkel együtt számolt) kibocsátásának értéke folyó alapáron gyakorlatilag nem változott. A volumen 3,1 százalékos csökkenését az árak 3,6 százalékos emelkedése kompenzálta. Utóbbi a növénytermesztést érintette elsősorban, a termékcsoporton belül 7,5 százalékos volt a drágulás, az állatok és állati termékek árszínvonala ezzel szemben 1,9 százalékkal mérséklődött.

Rosszabbul kerestek a magyar gazdák

A folyó termelőfelhasználás volumene és árindexe is csak kissé emelkedett az első adatok alapján. A ráfordítások közül csak a takarmányok és az igénybe vett mezőgazdasági szolgáltatások felhasználása bővült.  A bruttó hozzáadott érték előző évi áron 8 százalékkal csökkent, folyó áron nem változott. A mezőgazdaság munkaerő-felhasználása 2,5 százalékkal bővült. A termelési tényezők jövedelme 2,8, a vállalkozói jövedelem 5,9 százalékkal alacsonyabb volt. A termelési tényezők munkaerőegységre jutó reáljövedelme („A” mutató) 6,7 százalékkal csökkent.