|
| Bihari Gábor mezőtúri gazdálkodó belvízzel elöntött őszibúza-ültetvényén 2015. február 18-án. MTI Fotó: Mészáros János |
Így fizeti az állam a biztosítási díj egy részét
Az úgynevezett kétpilléres mezőgazdasági kockázatkezelési rendszert 2012 januárjában vezették be. Az egyik pillér a már korábban is létező kárenyhítési rendszer, míg a másik a biztosítási díjtámogatás, melynek során a gazdálkodók a támogatott körbe tartozó biztosítások díjának legfeljebb 65 százalékát utólagos támogatásként visszakapják - írja összeállításában a a Független Biztosítási Alkusz Magyarországi Szövetsége.
Mivel a kérelmekben szereplő díjtámogatási összegek mintegy 0,7 milliárd forinttal meghaladják a támogatási keretet, a felosztás biztosítási típus szerint az alábbi séma alapján történik:
- A szántóföldi növényekre, a borszőlőre és az almára kötött csomagbiztosítások (A típus) esetében továbbra is 65 százalék a visszatérítés mértéke
- A jórészt zöldség- és gyümölcskultúrára és a legfontosabb szántóföldi kultúrákra köthető, jégeső, fagy-, vihar- és tűzkárbiztosítások (B típus) esetén 52 százaléknyi, míg
- A többi konstrukció (C típus) esetén 30 százalékos visszatérítés illeti a termelőket.
2015-ben komoly változást jelentett a növénytermelésben az EU által a területalapú támogatások folyósításának feltételeként szabott úgynevezett „zöldítés”, melynek során az árunövények vetési területe jelentősen csökkent. A takarmánynak és zöldtrágyának vetett növények pedig a biztosításban nem szerepelnek, vagyis a támogatott biztosítási díjállomány relatíve kevesebb lett. Emellett jogszabályi változások hatására egyes nagyvállalatok és állami vagy önkormányzati intézmények, cégek is kiestek a rendszerből.
Több pénzt szeretnének a gazdák
A potenciálisan biztosítható termőterületek nagysága 10-15 százalékkal csökkent, a benyújtott támogatási kérelmek összege viszont éppen a tavalyi szintet érte el, ami azt mutatja, hogy tavalyhoz képest is növekedett a díjtámogatás népszerűsége – mutat rá Póczik András, a FBAMSZ elnökségi tagja. – Mindez azt az igényt támasztja alá, hogy jövőre végre növeljék meg az igénybe vehető keretösszeg mértékét.
Két éve ugyanis csökkentették a visszatérítés mértékét, ami számos termelő számára okoz financiális kockázatot: nem látható ugyanis előre, hogy a visszaigényelt összeg egészét vagy csupán annak valamekkora töredékét látja-e viszont díjtámogatásként. A keretösszeg növelése mellett ezt a kockázatot csökkenthetné – és ezáltal további gazdálkodói réteget vonzana be a konstrukcióba – egy garantált visszatérítési alsó küszöbarány bevezetése is - véli a szakértő.
Ami jó: gyorsabban jön a pénz
Jó hír viszont, hogy 2015-ben a termelők zöme már decemberben hozzájut a támogatáshoz. Ez azt jelenti, hogy a gazdálkodóknak fél év helyett csak 2-3 hónapra kell előfinanszírozniuk az akár több tízmillió forintra is rúgó összeget.
2015-ben a biztosítási díjtámogatásokat kivételesen hazai költségvetési forrásból fizették ki, jövőre azonban ismét uniós források biztosítják a keretet - írja a FBAMSZ.
