|
| Forrás: Agrya |
A juhtenyésztők érdekképviselete szerint törvénymódosításokra is szükség lenne a kármérték csökkentésére – írja a Magyar Hírlap.
Juhász Pál, a Magyar Juh- és Kecsketenyésztő Szövetség alelnöke a lapnak elmondta, hogy egyre több a gondjuk a juhászoknak az aranysakálokkal.
1989-ben a Természetvédelmi Világszövetség listáján Magyarországon kihalt fajként szerepelt az aranysakál, a kilencvenes években azonban a volt Jugoszláviában folyó háborúk miatt újra megjelent a déli megyékben, majd főként Bács-Kiskun, Baranya és Somogy megyében szaporodott el, de Budapest vonaláig szinte bárhol felbukkan.
Szabályozni kéne az aranysakálokat
Az alelnök szerint súlyos probléma, hogy a vadászokat semmi sem motiválja az elszaporodó aranysakál-populáció létszámának optimalizálásában. A vadászati törvény értelmében, ha egy kukoricásban vadkár keletkezik, akkor azt az adott vadásztársaság megtéríti, ha viszont az aranysakálok elragadnak öt-hat bárányt, senki sem fizet a juhásznak.
Az alelnök ezért azt szorgalmazza, hogy a ragadozó által okozott kár megtérítését is tételesen tartalmazza a törvény. A nyolcezer magyarországi juhtenyésztő egyharmadát érinti az aranysakálok károkozása: mintegy tízezer bárányt ragadnak el évente.
A legnagyobb kárt azonban a juhállományban az emberek okozzák lopásaikkal. Egy felnőtt anyajuh értéke 35 ezertől százezer forintig terjed, ezért nem ritka a két-háromszázezer forintos kárérték.
Egyikőjük éppen elhagyni készült az országot. 
