Szűkültek az agrárexport-lehetőségek a COVID-19 és az aszály miatt
Ez is kiderült a Takarékbank most bemutatott, mindenekelőtt az agrár- és élelmiszeripari ügyfeleik várakozásait tükröző bizalmi indexéből. Az ágazatok véleménye ugyanakkor eltérő, vannak optimisták és pesszimisták is.
A Takarék AgrárTrend Index értéke a 48 pontos skálán az idei második negyedév végére, azaz mostanra 27,5 pontra emelkedett, ez egy ponttal magasabb a március véginél. A várakozások a búza, a napraforgó, a zöldségek, a tojás, a gyümölcs, valamint a sertés- és marhahús szegmensben működő cégeknél romlottak, ezzel szemben a kukorica, a tej, a baromfihús és a szőlő-bor területen dolgozó vállalkozásoknál javultak.
Illusztráció. Fotó: MTI
Az aszály okozta kihívások a legnagyobb kibocsátást adó szántóföldi növénytermesztő termékeknél alapvető bizonytalanságot okoznak – állapították meg a Takarékbank agrárügyfeleinek június végi megkérdezése alapján a hitelintézet agrárelemzői. Akik ugyanakkor erős növekedést tapasztaltak az első negyedévhez képest a szőlő-bor és a baromfi termékeknél. Ez azért bíztató, mert a COVID-19 miatt március végén ezek a vertikumok tartottak a legjobban a válság negatív hatásaitól, a baromfisokat emellett rendkívüli mértékben sújtotta a madárinfluenza is. A negatív hatásokat leginkább a feldolgozók érzik, ők küzdenek elsősorban értékesítési problémákkal. A termelők a víziszárnyasok kivételével ugyanúgy termelnek, fokozottabb telepi higiénia mellett.
A borúlátóak
A leginkább borúlátó trendek a szőlő-bor, marhahús- és baromfi termékeknél láthatók. Utóbbiak rendre messze az agrár-élelmiszeripari átlag alatt vannak. Ennek oka, hogy ők nagyobb mértékben kitettek a szálloda, étterem, catering (HoReCa) területnek, s ezáltal ők számoltak be jelentős keresletcsökkenésről a válság miatt. Viszont az utóbbi időszakban már enyhe növekedést tapasztaltak.
A derűlátóak
A leginkább derűlátóak a tojás-, szántóföldi zöldség és sertés szegensben működő cégek. A tojással és szántóföldi zöldséggel foglalkozó vállalkozások a koronavírust jobban átvészelték. A tojásnál a húsvéti keresletnövekedés, továbbá az importnyomás visszaszorulása adott okot a pozitív kilátásokra, a szántóföldi zöldség esetében a jól tárolható kultúrák karanténidőszak alatti értékesítése hozta jó helyzetbe az ágazat szereplőit. A sertéseknél a közeljövőben várható erősebb visszaesés, az afrikai sertéspestis még mindig erőteljesen beárnyékolja az ágazatot, termelői vélemények szerint valóban csökken a sertés ára, azonban közelít az egyensúlyi szinthez. Az átvételi árak csökkenése a feldolgozóknak azonban kedvez, a közeljövőben bizonytalanok viszont az értékesítési lehetőségeik.
A legalacsonyabb indexértéket, azaz a leginkább pesszimista trendeket a baromfipiac mutatja. Itt az önellátottsági szint 130 százalék, azaz sokan exportálnak, továbbá, egyes alszegmensek (a víziszárnyas) nem napi fogyasztási cikket állítanak elő, ami a globális válságból fakadó jövedelemcsökkenés miatt gyakorlatilag kiesik a fogyasztói kosárból. A HoReCa szektor befagyása miatt pedig nemcsak a hazai, hanem az exportkereslet is csökkent. Ezen felül a madárinfluenza okozta károkat is elszenvedi az ágazat: Bács-Kiskun megyében gyakorlatilag leállt a termelés (mintegy 3 millió állatot öltek le a madárinfluenza miatt), továbbá a harmadik országbeli exportok is korlátozottak. Ráadásul korábban Lengyelországban is megjelent a madárinfluenza, aminek következtében az ő harmadik országbeli exportjuk is korlátozottá vált, így a lengyel baromfi is az EU belső piacán kezdte keresni helyét, s a mérethatékonyságból adódó alacsony árak miatt lehetetlen helyzetbe hozták a magyar termelőket. Ellenben bizakodásra ad okot, hogy élénkül az exportkeresletük is, utóbbi a brojler-termékekre igaz.
Arra a kérdésre, milyen hatása lehet a jegybanki alapkamat csökkentésének (0,9-ről 0,75 százalékra), Hollósi Dávid, a Takarékbank Agrár Üzletágának ügyvezető igazgatója az indexet ismertető sajtótájékoztatón elmondta: az alapkamatnak egyre kevesebb a hatása, inkább az irányadó budapesti bankközi hitelkamatláb, a Bubor mértéke az érdekesebb, amely persze az irányadó ráta vágása miatt csökkenhet. A forintgyengülés hatása pedig kettős: az exportlehetőségeket kétségtelenül javítja, ugyanakkor ezt ellensúlyozhatja azoknál, akik kibocsátásának magas az importtartalma – hívta fel a figyelmet Mezei Dávid, a Takarékbank Agrár és Uniós Kapcsolatok ügyvezető igazgatója.
Elveszett válságálló státusz
Az általános hangulatból a Takarékbank agrárelemzői arra következtetnek, hogy a mezőgazdaság a koronavírus-járványban elvesztette a válságálló státuszát. Ennek okait abban látják, hogy a magyar agrárium az elmúlt 10-15 évben erőteljesen bekapcsolódott a globális ellátási láncokba, így már közvetlenül is érzi azon káros hatásokat, melyek a nemzetközi piacokon megjelennek. A növénytermesztők az inputanyagok drágulásán, azok esetleges nehéz beszerezhetőségén keresztül, az állattenyésztők és -feldolgozók pedig a nagy nemzetközi árualapok nyomását szenvedik el. Az elemzők bizonytalanságot látnak az értékesítési lehetőségeknél azon szegmensekben, amelyek nem napi fogyasztási, hanem prémium termékeket állítanak elő.
Összességében megállapítható, hogy egy-két ágazat kivételével a magyar agrárium a koronavírus rövidtávú hatásait kiheverte, a gazdák készülnek a betakarításra. Ahol tudtak, ott a termelők és feldolgozók igazodtak a megváltozott keresleti szintekhez: 2020-ra a teljes agrár-élelmiszeriparra egyértelmű termeléscsökkenés prognosztizálható, termékenként eltérő mértékben. Emellett az aszály okozta, még nem becsülhető terméskiesés okoz bizonytalanságot az értintett termékpályákon.Ugyanakkor a magyar mezőgazdaság jelentős tartalékokkal rendelkezik, ezért a Takarékbank agrárelemzői továbbra is bíznak a termelőik, az ügyfeleik sikerében.
