A Vidékfejlesztési Minisztérium (VM) agrárgazdaságért felelős helyettes államtitkára szerint nemcsak kedvezőbbé, hanem stabilabbá is teszi az ágazat finanszírozását a kártya.  

Éves szinten a mezőgazdaság finanszírozási igénye 950-1050 milliárd forintra tehető, amelynek mintegy 40 százalékát a bankszektor adja - mondta Feldman Zsolt. Hozzátette: a kormány a Magyar Fejlesztési Bank révén, illetve 2011-től az Agrár Széchenyi Kártya keretében támogatja az agrárium finanszírozását.

Átlagban hatmilliós hitelt kértek

A pénzügyi szolgáltatásokat közvetítő KAVOSZ adatai szerint a 2011. év végi indulás óta 2000 Agrár Széchenyi Kártya igénylést fogadtak be, mintegy 900 kártyát bocsátottak ki, a kihelyezett folyószámlahitel meghaladja az 5 milliárd forintot, az igénylők 80 százaléka egyéni vállalkozó, az átlagos kihelyezett hitel nagysága 6 millió forint.

Feldman Zsolt elmondta, hogy a szaktárca az Agrár Széchenyi Kártya kamattámogatását az eddig 2 százalékról duplájára, 4 százalékra emelte július 18-tól és továbbra is garanciadíj-támogatást nyújt a termékhez: így jelenleg az ügyfél által fizetendő kamat az egyhavi BUBOR (budapesti bankközi kamatláb), jelenleg 4 százalék.

Emelnék a támogatás összegét

Kérdésre válaszolva a helyettes államtitkár elmondta, hogy a tárcánál az idén 120 millió forint költségvetési forrás van az Agrár Széchenyi Kártya támogatásához kötődően, de szerinte jövőre a keret duplájára lenne szükség. A helyettes államtitkár kiemelte, hogy az agrártámogatásra külön szabályok vonatkoznak az Európai Unióban, és az Agrár Széchenyi Kártyán keresztül nyújtott támogatás beleszámít a deminimisre vonatkozó előírásokra.

A tárca szeretné elérni, hogy 2014 után kedvezőbb feltételekkel lehessen támogatni az agrárvállalkozókat, az Európai Bizottság javaslata szerint 10 ezer euró lenne három évre agrárvállalkozónként a maximális támogatási összeg, ennek 30 ezer euróra emelését javasolja a tárca - mondta a helyettes államtitkár.

A forráshiány enyhítését segíti a kártya

Parragh László, a Magyar Kereskedelmi és Iparkamara elnöke arra hívta fel a figyelmet, hogy a magyar gazdaság számára a 2008-as pénzügyi válság óta gondot jelent a forráshiány, ennek pótlására alkalmas a KAVOSZ által működtetett Széchenyi Kártya program.

A KAVOSZ a Széchenyi Kártya programban több hitelterméket is biztosít, és a 2014-2020-as európai uniós fejlesztési ciklusban szeretne részt venni a 100 millió forint alatti európai uniós források kihelyezésében, hiszen jelentős tapasztalattal rendelkezik a pénzügyi lehetőségek vállalkozásokhoz történő eljuttatásában - fejtette ki az MKIK elnöke.

Hamarosan várják az útdíj-hitelkérelmeket

Dávid Ferenc, a Vállalkozók és Munkáltatók Országos Szövetsége (VOSZ) főtitkára azt hangsúlyozta, hogy nincs versenyképes gazdaság agrárium nélkül, a mezőgazdaságnak meghatározó szerepe van az exportban és a foglalkoztatásban.

Győrffy Balázs, a Nemzeti Agrárgazdasági Kamara (NAK) országos elnöke kiemelte, hogy míg a bankok magasabb kockázat mellett finanszírozzák az állattenyésztést, mint a növénytermesztést, addig az Agrár Széchenyi Kártya nem tesz különbséget a két ágazat között, a gyors és egyszerű elbírálás mellett működő rendszer segíti a vállalkozások finanszírozását.

Kérdésre válaszolva Krisán László, a KAVOSZ vezérigazgatója elmondta, hogy a KAVOSZ Vállalkozásfejlesztési Zrt. az elektronikus útdíjhoz kapcsolódó hitelprogramban napokon belül megkezdi a hiteligénylések befogadását a kamarai és a VOSZ irodákban, eleinte folyószámla jelleggel folyósítják a hitelt, de pár hónapon belül plasztikkártyával is igénybe lehet majd venni az útdíjhitelt.

A KAVOSZ adatai szerint tíz év alatt több mint 250 ezer igénylést fogadtak el, 190 ezer hitelügylet jött létre, több mint 1200 milliárd forint értékben a Széchenyi Kártya programban.