Megegyeztek, hogy nem adják túl olcsón a magyar dinnyét
A GVH 2012 nyarán indított kartelleljárást több kiskereskedelmi lánc, valamint a Dinnyeszövetség és a Magyar Zöldség-Gyümölcs Terméktanács ellen, feltételezve, hogy azok megállapodtak egymással a Magyarországon termelt görögdinnye beszerzési áraiban, másrészt pedig abban, hogy a külföldön termesztett görögdinnyét nem, vagy csak diszkriminatív árazással dobják piacra Magyarországon.
Mivel azt a tanácskozást, amelyen a versenyjogi szempontból – a GVH szerint – aggályos kijelentések elhangzottak, az agrárminisztérium hívta össze, a jogalkotó úgy döntött, törvénymódosítást hajt végre. A bevezetett rendelkezések értelmében a GVH-nak a folyamatban lévő és a jövőbeni, az agrártermékeket érintő ügyekben az agrárminiszterhez kell fordulnia, aki bizonyos szempontok mentén véleményt nyilvánít abban, hogy a versenyjogi szabályok az adott ügyben alkalmazhatóak-e. A GVH a miniszteri állásfoglalás fényében folytathatja az eljárását.
A „dinnye-kartell”-ügyben a miniszter úgy találta, hogy a piaci szereplők közötti megállapodásra a versenyszabályok nem alkalmazhatóak, ezért az mentesül a kartelltilalom alól. Az ügyben ezért a GVH kénytelen volt megszüntetni a versenyfelügyeleti eljárását, és a mezőgazdasági szektorban azóta sem kezdeményezett kartelleljárást.
Brüsszelnek nem tetszett
„A mezőgazdasági szektornak a kartelltilalom alóli mentesülését komoly kritika érte: az Európai Bizottság kifogásolta, hogy a bevezetett szabályozás akadályt gördít az európai uniós versenyszabályoknak az agrárszektorban történő érvényre juttatása elé. Emiatt a Bizottság európai uniós kötelezettségszegési eljárást is indított Magyarország ellen. A jogalkotó ezért kénytelen volt változtatni a 2012-ben elfogadott szabályokon” – foglalta össze Bassola Bálint, a Jalsovszky Ügyvédi Iroda versenyjogra specializálódott ügyvédje.
Belső ügy
A 2015 szeptember 1-én hatályba lépő rendelkezések egyértelműen lefektetik, hogy a versenyjogi tilalom megsértése – a miniszter állásfoglalásának fényében – csak olyan esetben mentesülhet a versenyjogi szankciók alól, ha a piaci szereplők közötti megállapodás kizárólag a magyar piacot érinti.
Azaz, ha a versenyjogsértés a tagállamok közötti kereskedelmet is befolyásolhatja, akkor a továbbiakban a GVH szabadon vizsgálódhat és alkalmazhatja az EU versenyjogi rendelkezései szerinti szankciókat is és akár a vállalkozáscsoport előző éves nettó árbevételének 10 százalékára rúgó kartellbírságot szabhat ki. Egyértelmű tehát, hogy az új szabályozás nagymértékben kiterjeszti a Versenyhivatal 2012-ben erősen leszűkített mozgásterét.
Talán a fentiek kompenzálására, szeptember 1-től a Versenytörvénybe került az a korábban a fent említett ágazati jogszabályban létező rendelkezés, amely szerint mezőgazdasági termékek tekintetében nem állapítható meg versenyjogsértés, ha a verseny torzítása, korlátozása vagy akadályozása a gazdaságilag indokolt, méltányolható jövedelem eléréséhez szükséges mértéket nem haladja meg és a jövedelem megszerzésétől az érintett piac szereplője nincs elzárva.
A versenyjogi tilalom alóli mentesülés feltételeinek a teljesítését az agrárpolitikáért felelős miniszter állapítja meg, a GVH pedig a miniszteri álláspont ismeretében jár el. A módosítás egyértelművé teszi, hogy a miniszter milyen esetekben jogosult a Versenyhivatal eljárását „leállítani”. Hangsúlyozandó azonban, hogy a miniszter ezen lehetősége nem terjed ki olyan esetekre, amikor az európai uniós versenyszabályok megsértése a tét.
Újra nyeregben?
A 2012. évi törvénymódosítások nyomán a Versenyhivatal teljesen leállt a mezőgazdasági szektor vizsgálatával. A szeptember 1-jétől hatályba lépő rendelkezések azonban ismét lehetővé teszik a GVH-nak, hogy az olyan ügyekben, ahol fennállhat az európai uniós tagállamok közötti kereskedelem érintettsége (pl.: országos kiterjedésű piacfelosztás) és emiatt alkalmazandó az uniós versenyjog, az agrárminiszter előzetes állásfoglalása nélkül is vizsgálódjon és szabjon ki adott esetben akár a vállalatcsoport előző éves nettó árbevételének 10%-ára rúgó kartellbírságot. Ez várhatóan növelni fogja a Versenyhivatal vizsgálati tevékenységét az agrárszektorban.
Tízből négy nevező külföldről érkezett. 
