Jövő év májusáig elkészül az országos jégeső-elhárítási rendszer, amelynek működtetője a Nemzeti Agrárgazdasági Kamara lesz – ismertette Győrffy Balázs. Az agrárkamara elnöke elmondta: a beruházás költsége csaknem 2 milliárd forint lesz, amit a Vidékfejlesztési Programból finanszíroznak.
| Fontos napra ébredtek a gazdák: rengeteg pénzre pályázhatnak - Tovább |
A kormány kiemelt jelentőségűvé minősítette a beruházást. hiszen a csaknem 1000 darab talajgenerátor működtetése közérdek – mondta Győrffy Balázs. A kamara elnöke hozzátette: tavaly mintegy 50 ezer hektáron keletkezett kár a bejelentések alapján.
Győrffy Balázs emlékeztetett, hogy a Magyarországot érő, időjárás okozta károk mintegy 20 százaléka jégkár, amit a rendszer érdemben képes mérsékelni. A további többletköltségeket a kamara biztosítja saját forrásaiból. Mivel a rendszer másfél milliárdos éves működési költségét a Kárenyhítési Alapból biztosítják, a gazdáknak ez nem jelent többletköltséget – tette hozzá az agrárkamara elnöke. A kamara jelenleg saját kockázatra közbeszerzési eljárásokat ír ki, a munkálatok ősszel kezdődnek.
Évi 50 milliárdot spórolhat a rendszer
Magyarország területének ma még csak egyharmadát védi jégelhárító rendszer, amit Baranya, Somogy és Tolna megyékben a Dél-magyarországi Jégesőelhárítási Egyesülés (NEFELA) működtet. Az agrárkamara elnöke kitárt arra, hogy a jégkárok elleni védekezés évek óta húzódó, visszatérő téma a mezőgazdaságban. A rendszer éves működtetése nagyjából megegyezik a beruházás egyszeri költségével.
A rendszer évente 50 milliárd forint termelési értéket tud megóvni, ahogy városokat, gépkocsikat, épületeket is megvéd. A mostani beruházás során 643 hagyományos, továbbá 200 automatikus működtetésű talajgenerátort helyeznek el négy régióban. A tervek szerint Kelet-Magyarországon 275, Közép-Magyarországon 333, Észak-Dunántúlon 182, míg Dél-Dunántúlon 194 talajgenerátort helyeznek el. A meteorológiai szolgálat a jégeső előtt 2-3 órával korábban riasztást ad a rendszer beindításához - ismertette Győrffy Balázs.
|
Ezt érdemesen tudni az ezüst-jodidról A jégeső-elhárítás során talajgenerátorok segítségével ezüst-jodid kristályokat pumpálnak nagy koncentrációban a zivatarfelhőkbe. Az ezüst-jodid egy szervetlen vegyület, só. Mivel a vegyület nagyon hasonlít a jégkristályok szerkezetére, a keletkező jég hamar hozzátapad az ezüst-jodid molekulákhoz. Bár így több jégszem keletkezik, méretük jelentősen kisebb lesz, így lassabban esnek lefelé, mint a hagyományos jégeső esetében. A lehulló daraboknak így több idejük marad visszaolvadni a pozitív hőmérsékleti tartományban. Az anyag használatának ugyanakkor megvannak a maga veszélyei, mivel az ezüst-jodid fény hatására elbomlik, bomlásakor jód és ezüst keletkezik. Bár az ezüst nagy méretben (mint például egy ezüstgyűrű) nem káros, elemi szinten azonban igen erős fertőtlenítőként képes viselkedni. Nem véletlen, hogy a víz fertőtlenítésén túl orvosi implantátumok bevonataként is hasznosítják, mivel a fémionok folyamatos kibocsátása elpusztítja a baktériumokat. Az ezüst nagyfokú fogyasztása (heti 3-4 gramm) argyriához vezethet, ami a bőr és a nyálkahártya kóros, kékes-szürkés elszíneződését jelenti. Ez persze nem jelenti, hogy az ezüst-jodiddal áztatott földek veszélyt jelentenének, mivel ennek mennyisége nem haladhat meg egy bizonyos határértéket. A vegyi anyagról részletesebb leírás itt érhető el. |
Meglehetősen óvatosan vágta a Mol az üzemanyagok árát. 
