"A törvényjavaslat már elérhető a parlament honlapján, a döntés az Országgyűlésé. Bízom abban, hogy minden parlamenti képviselő, a pártpolitikát félretéve a magyar emberek érdekeit helyezi előtérbe és megszavazza, támogatja az adócsökkentő javaslatokat" – mondta a pénzügyminiszter.
A szociális hozzájárulási adó (szocho) mértéke 2 százalékponttal csökken július 1-jén, ami több mint 300 ezer vállalkozást és mintegy 4 millió munkavállalót érint, és a javaslat szerint a csökkenés a veszélyhelyzetet követően is érvényben marad - mondta a tárcavezető. Hozzátette, a szocho csökkentésével az ekhózók is jól járnak, július 1-jétől 2 százalékponttal csökken az egyszerűsített közteherviselési hozzájárulás (ekho). Ez 40 ezer magánszemélyt érint, köztük például az újságírókat is, akiknek az így fizetett jövedelme után a foglalkoztató július 1-jétől a jelenlegi 17,5 százalék helyett csak 15,5 százalék ekhót fizet.
Ezzel párhuzamosan mintegy 300 ezer katásnak nő az ellátási alapja júliustól. Annak a kisadózónak, aki 50 ezer forint tételes adót fizet, az ellátási alapja havi 98 100 forintról 102 ezer forintra, míg a 75 ezer forintot fizetőnek 164 ezer forintról 170 ezer forintra emelkedik. Később ennek következtében magasabb nyugdíjra is számíthatnak - mutatott rá Varga Mihály.
A javaslat alapján teljes társaságiadó-mentesség járhat az újrabefektetett profitra, az újabb befektetésösztönző intézkedés 10 milliárd forintot hagyhat majd a cégeknél. Ez azt jelenti, hogy az elkövetkezendő négy évben a magyarországi beruházást tervező cégek esetében a beruházásra fordítandó nyereség teljes társaságiadó-mentességben részesül. A kedvezménnyel minden hazai vállalkozás élhet, de a kedvező szabály hatására akár a külföldi székhelyű, Magyarországon tevékenykedő multik is dönthetnek úgy, hogy a tavalyi nyereségüket nem külföldre viszik ki, hanem Magyarországon fektetik be. A kedvezmény igénybevételéhez most csak a döntést kell meghozni, a beruházás megvalósítására négy év áll rendelkezésre - jegyezte meg a pénzügyminiszter.
A javaslat rendelkezik a bankok járványügyi különadójának visszatérítéséről is - mondta Varga Mihály. Magyarázata alapján a bankok az általános közterheiken felül 2010 óta járulnak hozzá különadóval a költségvetési bevételekhez, az idén több mint 270 milliárd forintot fizetnek majd be a tranzakciós illeték és a bankadó révén. A járványügyi különadót, mintegy 55 milliárd forintot ezen felül vetették ki az idén a bankokra, azonban a befizetett összeget a következő öt évben egyenlő részletekben levonhatják majd a bankadóból.
A pénzintézetek már a hiteltörlesztési moratóriummal is segítették a járványügyi védekezést, a bankrendszer segítségnyújtása révén idén 3500 milliárd forintot hagyhat a rendszer a családoknál és a vállalkozásoknál - mondta Varga Mihály.
A miniszter kiemelte, hogy a benyújtott javaslat szerint a nagy bevételű kiskereskedelmi láncok a veszélyhelyzetet követően is hozzájárulnak a közterhekhez. A cél az, hogy az egyensúlyjavító lépések és intézkedések terhét ne a magyar családok, hanem azon szereplők viseljék, amelyek a járványt megelőző időszakban kiemelkedő nyereségre és piaci előnyre is tettek szert - fejtette ki.
2022 óta a felére esett. 
