Beszédes kép rajzolódik ki a különböző települések népességének változásairól, ami a lakáspiaci helyzetet is befolyásolja - derül ki az ingatlan.com legfrissebb elemzéséből, amely a hivatalos adatok alapján megvizsgálta, egy-egy településen mennyivel többen laktak az idei év elején, mint egy évvel korábban, valamint azt, hogy a legnépszerűbb településeken hogyan alakulnak az ingatlanárak a budapesti átlaghoz képest.
Az egész országban a budapesti agglomeráció településein nőtt a legjelentősebben az ott élők száma, beleértve a költözést és a születéseket is. Az első három helyen Érd, Szigetszentmiklós és Veresegyháza áll. Az első tízben szerepel továbbá Dunaharaszti, Gyömrő, Nagytarcsa, Halásztelek, Délegyháza, Göd és Biatorbágy is. “Az agglomerációs települések gyarapodásában szerepe van az utóbbi években látott lakásépítési boomnak és a budapesti árrobbanásnak is. Nagyon sokan vágtak bele ugyanis családi- vagy ikerház építésébe a 2019 végén kifutó kedvezményes lakásépítési áfa, illetve az állami támogatások miatt.” - mondta Balogh László, az ingatlan.com vezető gazdasági szakértője.
A hivatalos adatok szerint Érden 775-tel nőtt a létszám egy év alatt, így teljes népesség megközelítette a 70 ezret. Szigetszentmiklóson 513 fővel nőtt a lakosság, így a város majdnem 40 ezres népességgel kezdte a 2020-as évet, Veresegyházán pedig 503-mal nőtt a lélekszám egy év leforgása alatt.
Százezrekkel olcsóbb egy négyzetméter
A szóban forgó tíz agglomerációs településen jóval alacsonyabbak a lakásárak, mint Budapesten. A fővárosban az átlagos négyzetméterár 704 ezer forintot tett ki április végén, ami 156-296 ezer forinttal haladja meg az említett településeken jellemző kínálati árat. Az ingatlan.com adatai alapján Érden áprilisban 473 ezer forintos átlagos négyzetméteráron kínálták a lakóingatlanokat, azaz lakások és házak négyzetméterét, Szigetszentmiklóson 433 ezer forintért, Veresegyházán pedig 459 ezer forintért. A tíz érintett budapesti agglomerációs település közül Délegyháza a legolcsóbb, ott egy négyzetméter átlagosan 408 ezer forintba kerül.
Mindez azt is jelenti, hogy az átlagárakat egy 100 négyzetméteres lakóingatlanra vetítve az agglomerációs településeken Budapesthez képest akár 16-30 millió forinttal alacsonyabb összegért lehet vásárolni.
Spanyolországban a fogyasztói árak éves növekedése 1,9 százalékra, tavaly október óta a legalacsonyabbra csökkent májusban az áprilisi 2,2 százalékról. 
Évi 2-3 százalékkal leértékelődő forint mellett vonzó a devizabefektetés
Infláció vagy növekedés? Mi aggasztja most jobban a szakértőket?
