Egyéves előkészítés után a Központi Statisztikai Hivatal (KSH) és az ingatlan.com elindította a „KSH-ingatlan.com lakbérindex” nevű új mutatót. A portál kereste meg a hivatalt és átadta 2015 óta vezetett adatait és statisztikáit, a későbbiekben is ezt teszi, így havonta fogják közölni a több mutatóból kiszámított index értékét.

Az adatok átadásának elsődleges célja a lakásbérleti piac megfigyelése, a KSH-ingatlan.com lakbérindex kiszámítása. Az index előállításához felhasznált adatok a lakásbérleti piac jelentős részét lefedik. Az együttműködés a továbbiakban újabb statisztikák kidolgozásával folytatódik – mondta Balogh László, az ingatlan.com vezető gazdasági szakértője.

Mindegyik szervezet képviselője hangsúlyosan beszélt arról, hogy itt csupán a kínálati árak közléséről és azok elemzéséről van szó. Szakértői konszenzus szerint a tényleges tranzakciós ár, vagyis amennyiért végül bérbe adják az ingatlant kb. 3-5 százalékkal alacsonyabb a meghirdetett árnál. Ez nagyban függ attól hogy éppen mekkora a túlkínálati nyomás a bérbeadón, továbbá mennyire sürgős a bérlőnek.

Kérdésünkre, hogy a bérleti tranzakciós oldalra jobban rálátó nagyobb közvetítői hálózatokat is bevonják-e a későbbiekben, Székely Gáborné, a KSH Népszámlálási és népesedési statisztikai főosztály Lakásstatisztikai osztályvezetője azt mondta: "Hasonló együttműködési lehetőség témakörtől függetlenül minden olyan gazdasági szereplő számára nyitva áll, amely biztosítani tudja a statisztikai adatbázisok iránti minőségi elvárásokat." Lapunknak válaszolva az is elhangzott, hogy az egyik nagy hálózat már jelezte érdeklődését és kész megosztani tapasztalatait.

Feltehetően a Duna House volt ez az érdeklődő, bár ezt hivatalosan még nem erősítették meg. A legnagyobb hazai közvetítő hálózat ugyancsak csütörtökön gyorsan közleményben értékelte a bérlakáspiacot. Ebből kiderült, hogy

a fővárosi piacon most 20-30 százalékkal több ingatlant kínálnak hosszú távú albérletre, mint egy évvel ezelőtt, ráadásul 15-30 százalékkal kedvezőbb áron. Az ingatlanközvetítő vállalat tapasztalatai alapján vidéken is hasonló a helyzet. Az elemzés szerint a fővárosi albérletpiac alakulását leginkább a külföldi diákok és munkavállalók, illetve a belföldi diákok kereslete határozza meg: az előbbi két csoport például a bérlők mintegy 80 százalékát tette ki az elmúlt években, azonban az idén szinte teljesen eltűntek a bérlők közül.

Balogh László hozzáfűzte, hogy a teljes piacon körülbelül 60-40 százalék a közvetítői és a magánhirdetések aránya, utóbbi növekvőben van. Erre utalva azt kérdeztük, hogy bevonják-e a vizsgálatba a közösségi médiafelületeken szaporodóban lévő hirdetéseket?

A szakértő szerint a gyakorlat azt mutatja, hogy tényleg emelkedik ennek az aránya, a magánhirdetők ugyanis szeretik elkerülni a hivatalos csatornákat és a közvetítőket, de sem a kinyerhető adatok mennyisége, sem azok minősége nem kellő színvonalú a még csak irányadónak mondható következtetések levonásához sem, ezért egyelőre ezeket nem vizsgálják.

Budapesten öt évvel ezelőtt az átlagos lakbér havi 140 ezer forint volt, 2020 elején pedig 175 ezer forint, majd a járvány kiteljesedésével ez az érték 156 ezer forintra esett vissza. A megyeszékhelyeken hasonló tendenciát figyeltek meg, ott 123 ezer forint volt 2015 közepén az átlagos lakbér, mostanra pedig 138 ezer forintra nőtt.

Az induláskor az index túlnyomó részt a fővárosi adatokra támaszkodik, Budapestről állnak rendelkezésre a legtöbb szegmensben adatok, információk és jól kirajzolódó trendek. Ebből kiderül, hogy a vírus hatására megroggyant turizmus nyomán megnőtt a kínálat a hosszútávú bérleti piacon, a befektetési céllal vásárlók harmada-fele felhagyott az airbnb-vel és itt próbál szerencsét, ezzel a Belvárosban 15-20 százalékos lakbércsökkenést idéztek elő a téli értékekhez képest.