Csökkenő kamatprémium, stagnáló étvágy

Továbbra is csak az üzletileg jól megalapozott ingatlanprojekteknek van esélye hitelhez jutni Közép-Kelet-Európában, régiónk bankjainak ingatlanfinanszírozás iránti nyitottsága nem változott számottevően tavaly óta – derül ki a KPMG CEE Property Lending Barometer 2013 című felméréséből, melynek keretében 40 meghatározó bankot kérdeztek a közép-kelet-európai régió (CEE) ingatlanszektorának finanszírozási kilátásairól.  

A régió ingatlanberuházásainak értéke az első félévben elérte a 4,5 milliárd eurót, ami 60 százalékkal több, mint 2012 hasonló időszakában. „Ennek ellenére nem jelenthető ki teljes biztonsággal, hogy ez az eredmény a szektor újjáéledését jelzi, bár a tavalyi ingatlanhitelezési teljesítményt és hangulatot tekintve mindenképpen jó jel” – mondta Andrea Sartori, a KPMG Ingatlan-, szabadidő- és turisztikai tanácsadási részlegének kelet-közép-európai vezetője.

Az ingatlanhitelezési és -beruházási tevékenységet tekintve Lengyelországban és Csehországban figyelhető meg a legnagyobb aktivitás: a régióban történt beruházások 80 százaléka ide koncentrálódott 2013 első félévében. Az ingatlanhitelezési hangulatindex – mely a bankok hitelezésre való nyitottságát mutatja – is azt tükrözi, hogy ezek az országok a régió éllovasai, de Szlovákia is előrébb lépett 2011-es eredményéhez képest.

„A magyar bankok ingatlanfinanszírozási hajlandósága visszaesett az elmúlt évhez képest, ezt mutatja az ingatlanhitelezési hangulatindex is. Mivel a felmérések 2013 közepén készültek, az MNB Növekedési Hitelprogramjának esetleges hatásai még nem érvényesülhettek” – tette hozzá Dános Pál, a KPMG ingatlan-tanácsadási csoportjának igazgatója.

A felmérésből az is kiderül, hogy míg Szlovákiában és a balti államokban várhatóan csökken a kihelyezett hitelek mennyisége idén, Magyarországon, Romániában, Szerbiában és Szlovéniában enyhe növekedés várható.

„Az ingatlanhitelezés stratégiai jelentősége továbbra is csökkenő tendenciát mutat a vizsgált országokban lévő bankok körében. Az érdeklődés azonban továbbra is stabil, és majdnem minden piacon azt várják a megkérdezettek, hogy portfóliófejlesztésük során az ingatlanhitelezés folyamatosan fókuszban marad. Az új ingatlanberuházások finanszírozása iránt is némileg nyitottabbak a bankok, mint az utóbbi években” – mondta el Andrea Sartori.

A felmérésből kiderül, hogy a bankok hitelezési hajlandóságát olyan külső tényezők akadályozták, mint például az eurózóna válsága, de a vizsgált országok makroökonómiai állapota is korlátozta a hitelezést. „Az eurózóna-országok gazdasága – melytől a régió jelentősen függ – stabilizálódni látszik, az államcsődöt Görögország és Spanyolország is elkerülte. A legtöbb kelet-közép-európai ország is csökkentette vagy teljesen meg is szüntette a külső egyensúlyhiányát. Ha rendet tudnak tenni a saját házuk környékén, akkor megteremtik a hitelezési hangulat javításához szükséges állapotokat is. Természetesen az egyes országok kockázati profilja is meghatározó a bankok számára a hitelkihelyezés mérlegelésénél” – fűzte hozzá Andrea Sartori.

Csökkent azoknak a problémás hiteleknek az aránya a megkérdezettek ingatlanportfóliójában, melyeket restrukturálni lehetne. „Ez vélhetően azért van, mert az erősebb projekteket már restrukturálták, a gyengébbek pedig a portfólióban maradtak. Azoknak, akik ma restrukturálni szeretnék projektjüket, nagyon erős üzleti modellel vagy magas minőségű tulajdonnal kell rendelkezniük. Válaszadóink szerint a további tőkebevonás is segíthet” – tette hozzá Andrea Sartori.