Egyszerű bejelentés: amikor nem kell engedély az építéshez
Az új „Egyszerű bejelentéshez kötött építési tevékenység” eljárási kategória bevezetésével egy időben az építési törvénynek (Étv.) a helyi építési szabályzatról (HÉSZ) szóló 13.§ (2) bekezdése is módosult. Eszerint az egyszerű bejelentési eljárás hatálya alá tartozó épület építésével összefüggésben a helyi építési szabályzat rendelkezései közül kizárólag
- az építési telek megengedett legnagyobb beépítettségét,
- a megengedett legnagyobb építménymagasságát vagy beépítési magasságát,
- szabályozási vonalát
- és beépítési módját vagy építési helyét kell figyelembe venni.
A módosított rendelkezéssel kapcsolatban azonban több kérdés is felmerült.
Nem egyértelmű a rendelkezés
Az új eljárási kategória törvényen belüli elhelyezéséből, illetve a hozzá tartozó új, a helyi építési szabályzatra vonatkozó rendelkezés megfogalmazásából nem derül ki, hogy a követelmények figyelembe vétele valójában kire vonatkozik: a hatóságra, az építtetőre vagy a tervezőre – mondta dr. Gálik Gabriella, a KCG Partners Ügyvédi Társulás partnere.
A módosítás hivatalos indokolása meglehetősen szűkszavú, és leginkább csak a törvény szövegét ismétli: a legfeljebb 300 m² hasznos összes alapterületű új lakóépület tervezése és építése során a helyi építési szabályzat előírásai közül csak a törvényben felsorolt előírásokat kell figyelembe venni.
Hogyan értelmezzük?
Jogalkotói értelmezés hiányában a jogszabály szövegének egyik értelmezési lehetősége, hogy a terveknek meg kell felelniük a HÉSZ rendelkezéseinek, de a hatóság csak az Étv. 13.§ (2) bekezdésben felsorolt feltételeknek való megfelelést vizsgál(hat)ja. Egy másik értelmezési lehetőség szerint a tervnek ugyan meg kell felelniük a HÉSZ-nek, de az építtető az építés során az Étv. 13. § (2) bekezdésén kívül eltérhet a tervektől. A legszélsőségesebb értelmezés az, hogy a tervezőnek és az építtetőnek kizárólag az Étv. 13. § (2) bekezdésében felsorolt HÉSZ-elemeket kell figyelembe venniük.
A Budapesti Építész Kamara szakmafelügyelet tájékoztatójában arra hívta fel a figyelmet, hogy az egyszerű bejelentés bevezetésével a hatálya alá tartozó épület építése során a tervező felelőssége a HÉSZ (Budapesten a KÉSZ, valamint a Budapest Főváros rendezési szabályzatáról szóló rendelet) betartása.
Évtizedek munkája veszhet kárba
Az önkormányzatok évtizedek alatt, fizetett szakértői munkával alakították ki saját helyi építési szabályzatukat, amelyek a helyi adottságok figyelembevételével határozzák meg azt, hogy egyes településrészeken milyen előírások betartásával lehet épületeket megtervezni és felépíteni. A szabályzatok rendeltetése - a tervtanácsok településképi véleményének figyelembevételével - az volt, hogy a tervezett épület végül illeszkedjen az eredeti településképbe.
A több évtizedes munka és a ráfordított erőforrások mind kárba veszhetnek, ha a jogalkotó azt az értelmezést erősítené meg, hogy az egyszerű bejelentéshez kötött építési tevékenység hatálya alá tartozó épületek építése során csak az Étv. 13.§ (2) bekezdésben rögzített követelményeket kell figyelembe venni. Emellett - ahogyan arra a Budapesti Építész Kamara is rámutatott - a módosítás indokolatlanul és jelentősen megnöveli a tervezők felelősségét.
A szakmai vélemények szerint továbbá Magyarországon az építtetői szándék (de leginkább a „közízlés”) sem áll azon a színvonalon, hogy az adott településkép keretei között maradjon a HÉSZ figyelembe vétele nélkül is. (Emiatt tiltakozott korábban is a Magyar Önkormányzatok Szövetsége is >>)
Módosítás várható
A fentiekből jól látható, hogy a jelenlegi bizonytalan helyzet és többféle értelmezési lehetőség miatt elkerülhetetlen a szabályozás módosítása, egyértelműsítése, valamint az építés-szakmai szervezetek által a gyakorlati alkalmazást megkönnyítő útmutatók kiadása.
Egyes források szerint a kormány új szabályozást ígért, azzal, hogy az önkormányzatoknak lehetőségük lesz olyan védett területek kijelölésére, amelyeken belül az építkező köteles lesz a HÉSZ-t figyelembe venni. Kérdés, hogy ez elegendő lehet-e azoknak az önkormányzatoknak, akik a jelenlegi helyzetet az önkormányzatiság szempontjából jogkörtől való megfosztásnak élik meg – hívja fel a figyelmet dr. Gálik Gabriella ügyvéd.
Sok az ellentmondás
Az egymásnak ellentmondó értelmezési lehetőségeket fokozza, hogy az építésfelügyelet az egyszerű bejelentéshez kötött épület kivitelezése során azt ellenőrzi, hogy a kivitelezés az újonnan bevezetett egyszerű dokumentációnak, illetve a szakmai és biztonsági előírásoknak megfelelően történt-e.
Az Étv. 48.§-a szerint azonban az építésfelügyelet a szakszerűségi ellenőrzés során ellenőrzi a HÉSZ-nek való megfelelést is. Mivel itt az Étv. nem rendelkezik arról, hogy az egyszerű bejelentés alapján folyó kivitelezésnél csak az Étv. 13.§ (2) bekezdésében felsorolt HÉSZ előírásokat kell ellenőrizni, így a hatóság az OTÉK (Országos településrendezési és építési követelményekről szóló kormányrendelet) és a HÉSZ egyéb előírásainak való nem megfelelés miatt a 13.§ (2) bekezdésben megfogalmazottakon túl is alkalmazhat jogkövetkezményeket.
Ezen értelmezés szerint tehát az építésfelügyelet részéről elméletileg a HÉSZ előírásainak betartása az Étv. 13.§ (2) bekezdése ellenére is számon kérhető.
A magyar fizetőeszköz összességében erősödött a héten. 
