A hitelbiztosító közleménye szerint a 2012. első féléves adatok alapján az építőipar szereplői joggal hihették, hogy 6 évnyi recesszió után már mindenképpen felfelé visz az út. Ezzel szemben hiába emelkedett a megrendelések állománya 2012 első felében, a következő hat hónapban olyan mértékű volt a visszaesés, hogy a teljes évre vetített volumencsökkenés mértéke elérte a 7 százalékot a 2011-es adatokhoz viszonyítva.
Ennek hátterében elsősorban az áll, hogy a lakossági építkezések területén egy év alatt 24 százalékkal esett a megrendelések állománya. Ezzel párhuzamosan az építőanyag-gyártó és forgalmazó szektor is bajba került: az építkezések számának visszaesése miatt az árak rekordmélységben vannak. Tavaly drámaian zuhant a lakossági építőipari megrendelések volumene, az állami beruházások stagnáltak, a sokszintű alvállalkozói láncok pedig folyamatosan körbetartozási körökbe kerültek.
Külföldön más a helyzet
Az Atradius szerint a magyar helyzet nem mondható általánosnak, Németországban például 6,5 százalékkal nőtt az új megrendelések állománya 2012 első 10 hónapjában 2011 hasonló időszakához képest. Emellett bizonyos nagyvárosi régiókban 70 százalékot is elért a bővülés mértéke. A lakossági építkezések területén 8-9 százalékos növekedést ért el a német építőipar, elsősorban azért, mert az eurózóna válsága alatt a szektor erős vonzerőt jelentett az alacsony kockázatú tőkebefektetetések kedvelőinek. Az idei évre újabb 3-4 százalékos bővülést vár az Atradius a szektorban.
Az Atradius úgy látja, Magyarországon jelenleg csak azok az építőipari projektek folynak aktívan, ahol a beruházások nagyobb részét "előre eladták", azaz a vevők pénzéből folyik az építkezés. A hitelből történő beruházások száma várhatóan a következő években is alacsony marad: ennek okai között egyaránt megtalálható az alacsony kereslet, a szigorú feltételekhez kötött banki hitelezés, a befektetői bizalom hiánya, valamint a vevők anyagi nehézségei.
Az iparágban tevékenykedő cégek átlagos kapitalizációja (tőkésítési rátája) 17,8 százalék, szemben a teljes ipar 31,5 százalékos értékével, így nem meglepő, hogy a csődesemények meglehetősen gyakoriak a szektor cégei között. A helyzet súlyosságát mutatja, hogy tavaly novemberben 707 fizetésképtelenségi eljárás indult, amely önmagában is szektorális rekordot jelent. Fontos megjegyezni, hogy ez a magas szám részben annak is köszönhető, hogy 2012 márciusától a bíróságok már élhetnek a kényszertörlési eljárás eszközével a korábban gyakran használt felszámolási és végelszámolási eljárások helyett. Ugyanakkor ezzel párhuzamosan megduplázódott a szektorban alapított cégek száma az elmúlt hónapokban.
Hamarosan megkezdődhet a gázai tűzszünet második, a Gázai övezet jövőjét rendező szakasza. 
