Megtört a 2014 harmadik negyedéve óta tartó erősen növekvő trend az építőipari cégek megszűnési rátájában. Idén a harmadik negyedévben csak 1377 vállalkozás szűnt meg, ami 4 százalékos csökkenés a megelőző évi 1439-hez képest, és 16 százalékos visszaesés az előző negyedévi – egyébként abszolút rekordnak számító – 1771-hez képest. Az Opten szerint csak átmeneti ingadozásról van szó, az ágazat nincs túl a nehezén. Minden egyéb adatunk arra utal, hogy az utolsó negyedévben visszatérünk a korábbi magas megszűnési rátához, és ez így marad a jövő év első felében is – mondja Pertics Richárd, a szolgáltató céginformációs üzletágának igazgatója.
Baljós előjelek
Azért nincs ok az örömre, mert a társaságok megszűnéséhez vezető eljárásból minden korábbinál több lehet folyamatban a cégbíróságon. Tavaly az év egészében 7116 megszűnéshez vezető eljárás elindításáról határozott a bíróság, idén már az első három negyedévben több mint 5600 jelent meg az építőipari cégstatisztikában. Ezek az eljárások – fajtájuktól (végelszámolás, felszámolás, kényszertörlés) függően – egy-másfél év alatt zárulnak le, vagyis az elmúlt másfél évben közzétettek végeredménye még csak most fog beépülni a megszűnési rátába.
Mesterséges a növekedés?
A KSH adatai szerint az építőipari kibocsátás tavalyi lendülete megtört, az ágazat termelése hónapról hónapra alulmúlja a megelőző év azonos időszakának értékét, és nem kecsegtet sok jóval az ágazat szerződött megrendelésállományának visszaesése sem.
Különösen rossz hír, hogy a korábban megkötött szerződések kifutása miatt a szerződésállomány visszaesése mellett már a termelési volumen is csökkenő pályára állt. A gazdaság legszélesebb spektrumát elérő épületetépítés pedig különösen rossz előjeleket produkál: az alágazatban már 19 százalékkal kisebb az új szerződések volumene, mint egy évvel ezelőtt.
Mindenez annak fényében különösen érdekes, hogy a Családi Otthonteremtési Programnak és az ingatlanárak felfutásának pozitív hatással kellene lennie az építőiparra. A termelés és a szerződésállomány egyidejű csökkenése azt mutatja, hogy komoly problémák vannak az ágazat beruházási és finanszírozási oldalán. A pénzügyi szektor sokkal óvatosabb az ingatlanfejlesztési projektek finanszírozásával, mint a 2000-es évek elején, a befektetői bizalom pedig még távolról sem nevezhető egészségesnek.
Az elmúlt egy évben tapasztalt ingatlanpiaci rally többnyire a kisbefektetők lakásvásárlásainak köszönhető, de az emelkedés rendkívüli meredeksége csak fokozta az ágazat bizonytalanságát a hosszú távú kilátásokat illetően. A nagybefektetők láthatólag kivárnak, a piac normalizálásában ugyanakkor sokat segíthet a kormányzat által már belengetett építőipari áfacsökkentés. Mindezek ellenére nem az ágazat állapota érhető tetten a vállalkozások magas megszűnési rátájában. Az ágazat termelési adatai és a megszűnő cégek számának alakulása között gyenge az összefüggés. Sokkal inkább arról van szó, hogy a beértek azok a kormányzati törekvések, amelyek a jogszabályi kiskapuk bezárására és a lánctartozások megszüntetésére irányultak” – magyarázza Pertics Richárd.
Szerinte a tulajdonosok és a cégvezetők felelősségének növelése, valamint az ehhez kapcsolódó szigorúbb szankciók riasztják el a cégvezetőket attól, hogy adósságokat hátrahagyva felszámolásba lavírozzák vállalkozásukat, másrészt a cégbíróság is nagyobb sebességre kapcsolt a már régebben kiürített, magukra hagyott cégek bezárása érdekében.
Ez egyúttal azt is jelenti, hogy a társaságok megszűnésének várható további emelkedése nem annyira negatív jelenség, mint elsőre vélnénk. Miközben tavaly negyedévente átlagosan 653 céggel szemben indult felszámolás, idén negyedévről negyedévre csökkent a mutató, és a harmadik negyedévben már csak 298 vállalkozás jutott ilyen helyzetbe.
Az építőipari cégalapítások az elmúlt évekhez viszonyítva szintén alacsony szinten stagnálnak. 2015 harmadik negyedévében mindössze 636 vállalkozást alapítottak, amiben a piac kiegyensúlyozatlansága és a jogszabályok szigorodása egyaránt szerepet játszik. Az alapítások száma egyrészről még mindig rendkívül magas a gazdaság méretéhez képest, másrészről viszont a sok építőipari ösztönzőnek már látszania kellene az alapításokban – ennek azonban egyelőre semmi nyoma.
Az Opten adataiból egyértelműen látszik, hogy az építőipari áttörésre még várni kell. Mind a cégek számának alakulása, mind a termelési volumen kiábrándító egy fejlődő gazdaság számaihoz képest. Az áfa csökkentése ugyan újabb jó esély az áttörésre, de látványos eredményeket csak a befektetői bizalom és a pénzügyi szektor stabilizálódása hozhat.
Kisebb késés esetén jár a kártérítés.
