A Velencei-tó környékén magasabb a lakások átlagára, mint Fejér megye székhelyén, Székesfehérváron. Az ingatlan.com márciusi adatsora szerint a városban 998 ezer forint a használt társasházi lakások átlagára, Gárdonyban viszont az 1 millió 200 ezer forintot közelíti, és Velencén is bőven 1 millió forint felett van.
A velencei lakások túlnyomó része az elmúlt tizenöt évben épült, ennek megfelelően többnyire újszerű állapotúak, a fűtésről pedig hőszivattyú, vagy padlófűtés gondoskodik. Az sem meglepő, hogy a város népessége több mint a kétszeresére emelkedett az elmúlt harminc évben, ma már közel nyolcezren lakják. A lakáspiaci kínálat közel kétharmadához igényelhető az Otthon Start hitel.
Tíz éve még Gárdony volt az olcsóbb a két város közül, de azóta az árak megelőzték a velencei szintet. A települést ma már 14 ezren lakják, ezzel a megye harmadik legnépesebb városa Székesfehérvár és Dunaújváros után. A gárdonyi lakások jellemző hirdetési ára messze van a Velencére jellemző százmilliós szinttől, de itt a kínálat többségét a kétszobás lakások teszik ki, ezért jóval magasabb a négyzetméterár.
Az állomány nagy része itt is tizenöt éven belül épült, és a hőszivattyú és a padlófűtés elterjedtsége is hasonló, de kevesebb az újszerű állapotú lakás Velencéhez képest. A félszigeten épült Vivaldi lakóparkban hosszú idővel az átadás után is lehet még új lakásokat venni, és a Balatoni úti Agárd Lux lakóparkban is maradtak még üres ingatlanok.
Ezek négyzetméterára viszont meghaladhatja az 1 millió 300 ezer forintot.
A két településen a befektetők nagy része megtalálhatja a számítását. Az Airbnb oldalán a kisebb gárdonyi apartmanokat éjszakánként 24-26 ezer forintért lehet megtalálni, Velencén viszont vannak olyan panorámás luxusvillák, amelyeket 430-460 ezer forintért adnak ki – és a visszajelzések alapján az utóbbiakra is van kereslet.
A tó környékén lévő többi településen (Pákozd, Sukoró, Kápolnásnyék) a lakáspiac marginális, inkább a családi házak jellemzők.
Megéri átalakítani a fűtést
A családi házak átlagos négyzetméterára minden Velencei-tó környékén lévő településen meghaladja a 800 ezer forintot, de az egymilliót csak Sukorón éri el. A telekcsere-botrányról elhíresült településre sokan költöznek, több mint a háromszorosára bővült az elmúlt harminc évben. Felújítandó, vagy közepes állapotú régi házakat 75 millió forint alatt is lehet találni, de az átlagos hirdetési ár 130 millió forint körül van. A házaknak csak a kétharmadát lehet Otthon Start hitellel megvásárolni, az arány az összes környékbeli településen magasabb ennél.
Velencén is megközelíti az egymillió forintot az átlagos négyzetméterár, de még nem érte el. Ez nagyban köszönhető a gázkonvektoros, vagy kandallós házaknak, amelyek 25-30 millió forinttal olcsóbbak a többinél, ezzel pedig lejjebb viszik a település átlagárát is. Néhány percre a tóparttól már 85 millió forintért is lehet háromszobás, közepes állapotú házat venni, ha eltekintünk a konvektoros fűtéstől – korszerűbb ingatlan esetén az ár mindenképpen kilencjegyű lesz.
A házak közel fele viszont az elmúlt tizenöt évben épült, és legalább jó állapotú, kevés a felújítandó épület. A kínálat több mint harmada újszerű, vagy felújított. Sok helyen építették ki a hőszivattyús fűtési rendszert, így egy négyszobás, 100-110 négyzetméteres házért már 115 millió forintot kérhetnek el.
A gázkazános házak 150 millió forintos átlagára elsőre meglepő lehet,
de ezek az épületek lényegesen nagyobbak, ezért a település átlagos négyzetméterárát is lefelé húzzák. A hirdetési árak között egyébként nagy a szórás: Velencén kevesebb ház van a 80-160 milliós ársávon kívül, mint azon belül.
A luxusvillák induló ára 210-220 millió forint, 450 millióért pedig már panorámás, okosotthon-rendszerrel felszerelt új építésű rezidenciát is lehet venni a Tópart utcában. Ófaluban hasonló áron hirdetnek egy luxusházat, ami a körülötte lévő lakóparkkal együtt saját strandszakasszal rendelkezik.
Nem minden az alacsony négyzetméterár
A gárdonyi kínálat is korszerű, a nagyobbik városban tízből három ház épült az elmúlt tizenöt évben. Ezek az ingatlanok is jó állapotúak, de a házak felét még gázkazán fűti: kevés helyen van hűtő-fűtő klíma, a hőszivattyú és a padlófűtés pedig ritka. Ennek is köszönhető, hogy a 860-870 ezer forintos átlagos négyzetméterár elmarad a velenceitől.
Az itteni átlagárra szintén nagy hatással van az a több tucat gázkonvektoros ház, ami jelenleg is eladó. Egy közepes állapotú, 120 négyzetméteres házat 63 millió forintért árulnak konvektorral, a tóhoz közelebb pedig 39 millióért is meg lehet venni egy fél ikerházat, ahol hasonló a fűtés. A gárdonyi kínálatra is jellemzők a szélsőségek, csak a házak fele esik bele a 70-140 milliós ársávba.
A luxusházak itt 180 millió forinttól kezdődnek, de Agárdon, illetve a tótól messzebb fekvő Dinnyésen is hajmeresztő árakkal lehet találkozni. Egy örökpanorámás, 539 négyzetméteres kétemeletes agárdi luxusvillát félmilliárd forintért hirdetnek, ebben már napelemes rendszer és egy konditerem is helyet kapott.
Az átlagos négyzetméterár ezért is lehet félrevezető egy kisebb környéknél, a fenti ingatlan esetében például egymillió forint alatt van.
Ettől még persze nem fér bele az Otthon Start kereteibe, viszont a gárdonyi kínálatban ötből négy családi ház megfelel a feltételeknek.
Kápolnásnyék ugyan közvetlenül nem érintkezik a tóval, de a település nyugati része néhány utcára van a Velence Korzótól. A tó (és Budapest) közelsége miatt ez a település is felkapott lett: a népesség közel 40 százalékkal bővült a rendszerváltás óta, a lakások száma pedig ennél is nagyobb mértékben. A családi házak négyzetméterára még a gárdonyinál is alacsonyabb, 820-850 ezer forint, de magasabb hirdetési árakkal találkozhatunk, mert jellemzően négy-ötszobás ingatlanokról van szó. 110-115 millió forint elköltésével tehát itt sokkal nagyobb házat lehet venni, mint közvetlenül a tó partján.
A szemben lévő oldalon, Pákozdon hasonlóan alacsony az átlagár, itt 100 millió forintból is bőven lehet válogatni. 2015-ben még itt voltak átlagosan a legdrágábbak a családi házak a Velencei-tó körül, az árak tehát nem szálltak el úgy, mint a szomszédos településeken. A népesség közel ötöde 15 év alatti gyerek, ami azt mutatja, hogy sok családos választja a települést (országosan 14,3 százalék a korcsoport aránya).
Fotó: Klasszis Média / Mester Nándor
Az autósok rémálma
A Velencei-tó nem csak a turizmus, vagy a vendéglátás miatt lehet vonzó: sokan azért költöznek ide, mert a főváros is elérhető közelségben van. A vasút Gárdonyt, Velencét és Kápolnásnyéket is érinti Budapest felé, a menetidő járattípustól függően 25-45 perc között van. Pákozd és Sukoró esetében hozzá kell számolni a buszozást is, a vasútállomások 15-20 perc alatt érhetők el a két településről.
A busz és a vonat menetideje azonban együttesen sem közelíti meg az M7-es autópálya áthaladási idejét csúcsforgalomban. Bár az ország legnagyobb parkolója éppen az M7-es bevezetőjénél, Kelenföldön van, néhány reggelen ez is teljes kihasználtsággal működik, ami meghosszabbíthatja az utazással töltött időt. Hétköznap reggel, vagy délután akár másfél óra is lehet, mire autóval elérjük a fővárost Gárdonyból, nyáron pedig hétvégén sem garantált a haladás a Velencei-tó (és a Balaton), illetve Budapest között.
A Mennyit ér az ingatlanom? sorozat többi cikkét itt olvashatja.
Megjelent a lista a Független Közmédia Testület honlapján. 
